Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Hajnali nyúl
sponsored links
- Mostanában egyre többször térnek vissza gyerekkori emlékeim az álmaimban. Abban az éjszakát a hajnaltól elválasztó, furcsa, különös órában, amikor minden megtörténhet és az ember a kábult félálmában nem csodálkozik semmin. Értitek?
A többiek rendre bólintottak, átéltek már ilyesmit.
- Legutóbb Matilddal álmodtam, nem elõször egyébként. Én még az ágyban feküdtem, de felébredtem a motoszkálására. Mikor látta, hogy nyitva a szemem, odajött ágyamhoz és suttogva mondta, hogy ma nyulat készít ebédre.
Látja rajtam, hogy haragszom, mert sajnálom a nyuszikat. Megsimogatja arcom, egyfajta megértõ, engesztelõ mozdulattal, de én dacosan elfordulok és fejemet a párnába fúrom.
Tehát ez volt az a gyorsan elhaló, sírásszerû hang, ami felébresztett! Matild akkor ölte le az állatokat!
Mondana még valamit, de nem ácsoroghat tovább mellettem, múlik az idõ, a nyulakat gyorsan meg kell nyúzni, mert a kihûlt gerezna hamar szakad. Ki is lép a konyhaajtón és az udvaron álló körtefához lép. Annak az alsó ágára köti fel a bundás, élettelen testeket. Egy-két metszés, és már gördül is lefelé a szõrös bõr az izmok kötegeirõl. Mindezt nem nézem, még fekszem az ágyban, de lehunyt szemhéjamon át is pontosan, fájdalmasan érzékelek minden mozzanatot.
Matild a fáskamrába viszi a besózott nyers bõröket és gyakorlott mozdulatokkal kifeszíti õket száradni. A felvásárló havonta jön értük, és mindig elégedetten távozik tõlünk, mert sosem talál bennük kivetnivalót.
Felkelek, mert pisilnem kell. Nagy, felnõtt papucsban botladozom a reteráthoz vezetõ, téglával kirakott ...
A többiek rendre bólintottak, átéltek már ilyesmit.
- Legutóbb Matilddal álmodtam, nem elõször egyébként. Én még az ágyban feküdtem, de felébredtem a motoszkálására. Mikor látta, hogy nyitva a szemem, odajött ágyamhoz és suttogva mondta, hogy ma nyulat készít ebédre.
Látja rajtam, hogy haragszom, mert sajnálom a nyuszikat. Megsimogatja arcom, egyfajta megértõ, engesztelõ mozdulattal, de én dacosan elfordulok és fejemet a párnába fúrom.
Tehát ez volt az a gyorsan elhaló, sírásszerû hang, ami felébresztett! Matild akkor ölte le az állatokat!
Mondana még valamit, de nem ácsoroghat tovább mellettem, múlik az idõ, a nyulakat gyorsan meg kell nyúzni, mert a kihûlt gerezna hamar szakad. Ki is lép a konyhaajtón és az udvaron álló körtefához lép. Annak az alsó ágára köti fel a bundás, élettelen testeket. Egy-két metszés, és már gördül is lefelé a szõrös bõr az izmok kötegeirõl. Mindezt nem nézem, még fekszem az ágyban, de lehunyt szemhéjamon át is pontosan, fájdalmasan érzékelek minden mozzanatot.
Matild a fáskamrába viszi a besózott nyers bõröket és gyakorlott mozdulatokkal kifeszíti õket száradni. A felvásárló havonta jön értük, és mindig elégedetten távozik tõlünk, mert sosem talál bennük kivetnivalót.
Felkelek, mert pisilnem kell. Nagy, felnõtt papucsban botladozom a reteráthoz vezetõ, téglával kirakott ...