GYÜMÖLCSÖS ZAKUSZKA, DE INKÁBB 1 SZTORI
sponsored links
Régen nem sztorizgattam. Az igazság az, hogy sokkal könnyebb bevásárolni, megfõzni, tálalni és fotózni, majd a receptet megírni, mint sztorizgatni...
A napokban Mártával beszélgettünk (csak telefonon, ugye egyre kevesebb az idõnk egymásra), õ mesélt az unokáiról: Gellértrõl és a szívem csücskérõl, Csengérõl. Mindkét gyerek jó alapanyag, okos, ügyes gyerkõcök, ahányszor Márta mesél róluk, mindig könnyesre nevetem magam. Gellért aranyos kisfiú, 0 osztályos tanuló, selypít kicsit, de már 2 éve szorgalmasan jár a logopédushoz. Kérdi a nagyanyja: aztán még van selyp az osztályban rajtad kívül? Gellért nagyon büszkén, magát kihúzva válaszolja: még 11-en, de én vagyok a legjobb!
Egyéb: Csenge 9 éves, táncházba jár, nyáron meg Torockón a tánctáborba. Megérkeznek a záróünnepségre a nagyszülõk s beülnek a falusi kocsmába meginni egy üdítõt. A cserfes kislány odaszól a nagyszülõknek: ne oda üljetek, gyertek a törzshelyemre (kocsma!!!).
S akkor most következhet a recept: ismételten mondom nektek, ne idegenkedjetek tõle, nagyon finom étel, nekem ez a kedvencem a zakuszkák között (mást nem is eszek).
A gyümölcsös zakuszkát kedvelõk tábora meg csak egyre nõ, egyre nõ, most ment el tõlem Kicsemõ és Roli, szerintük ...