sponsored links

Amikor az ember rĂĄbukkan egy rég elfeledett ételre, elĂľtĂśrnek a gyermekkori emlékek. Így jĂĄrtam most is, amikor valahol olvastam a gyermekkori kedvenc nevét... eszembe jutott édesanyĂĄm, amikor kérdezte:
- SalĂĄtĂĄval vagy lekvĂĄrral kéred?
Mert ez is olyan finomsĂĄg, amit lehet Ă­gy is, meg Ăşgy is enni. És nem kell hozzĂĄ semmiféle kirafinĂ­rt fĂťszer, drĂĄga és egzotikus dresszing, nem kell a drĂĄga ĂźzletlĂĄnc boltjaiban kĂźlĂśnlegességet keresni, és mégis finom, (ĂĄllĂ­tĂłlag) laktatĂł. Ez még abbĂłl az idĂľbĂľl valĂł kaja, amikor nem szĂĄmoltĂĄk a kalĂłriĂĄkat...
De ez az étel az is, amit sokan nem szeretnek, mert az iskolai menzĂĄkon nagyon meg tudtĂĄk szentségtelenĂ­teni, és egy nagy, ĂśsszeĂĄllt gombĂłcot raktak bele a tĂĄnyérodba. Én, szerencsére, az édesanyĂĄm készĂ­tette grĂ­zes tésztĂĄt megszerettem, és senki rossz szakĂĄcs nem tudta a kedvem elvenni tĂľle! SzĂłval:

HozzĂĄvalĂłk:
Széles- vagy fodrosmetélt tészta, grĂ­z, kevés olaj, sĂł.