sponsored links

Ma délutĂĄn Ăśt kĂśrĂźl hirtelen csend lett. BĂĄlint nem ĂźldĂśzte tovĂĄbb Bencét harsĂĄny "mit mondtĂĄl? mit mondtĂĄl?" kiĂĄltĂĄsokkal, Bence nem menekĂźlt elĂľle visĂ­tva-vonyĂ­tva, ĂĄm kĂśzben valahogy mégis nevetve, és visszaĂźvĂśltĂśzve, hogy "puffasztott rizs! puffasztott rizs!"; ZsĂłfi abbahagyta az ĂĄriaszerĂť dallamok éneklését, NĂłra, nos, Ăľ jĂłl elvan magĂĄban - de ekkor, Ăśtkor, tudtam, hogy ott Ăźlnek a nappaliban, egyĂźtt, és mégis csend van. KiszĂłltam a konyhĂĄbĂłl:
- Mit csinĂĄltok? Olyan furcsĂĄn csendben vagytok...
Mire Bence vĂĄlaszolt vissza rezignĂĄltan:
- VĂĄrjuk a karĂĄcsonyt...