Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Gundel palacsinta vegán módra
sponsored links
Ahogy a Bloggerek közötti játékról szóló bejegyzésemben említettem, gyerekkoromban vasárnaponként nagyon sok palacsintát sütöttünk. Egyik nagy kedvencem a Gundel palacsinta volt, dióval töltve, csokival leöntve. Ugyan Gundel a neve, de igazából megalkotója nem is a híres-neves Gundel Károly. A Gundel-palacsinta bizony Márai Sándor felesége Matzner Lola eredeti alkotása. Az elsõ palacsinta így született meg: Egy Márai-darab premierjét ünnepelték a Gundel étteremben. Erre a fogadásra készítette Lola az otthon elsajátított receptet némi újítással, ugyanis a darált dióval töltött palacsintába mazsolát és cukrozott narancshéjat is kevert, majd csokoládéval leöntötte. Nem csak a bankett résztvevõinek ízlett az így készült palacsinta, hanem az étterem tulajdonosa, Gundel Károly is megkedvelte annyira, hogy "Márai-palacsinta" néven étlapjára felvette. A Gundel-éttermet 1949-ben államosították, ezt megelõzõen pedig a Márai házaspár 1948 nyarának végén elhagyta az országot. Svájcba, majd Olaszországba emigráltak, végül 1952-ben New Yorkban telepedtek le. Egy államosított étterem étlapján nem szerepelhetett akkoriban olyan név, aki hazánkból emigrált (azt már nem is említve, hogy Lola eredetileg zsidó származású volt és házasságuk után több, mint tíz évvel, 1936-ban keresztelkedett át katolikus hitre). Mivel a név emlegetése sem volt szerencsés akkoriban, a palacsinta az étterem után kapta a Gundel palacsinta nevet.
A recept:
Hozzávalók:
- 10 dkg teljes kiõrlésû liszt
- 17 dkg fehér liszt
- 1/2 l víz (lehet, hogy többet vesz fel)
- 1 csipet só
- 5 dkg lenmag (õrölve)
- 5 dkg zabpehely (õrölve)
- darált dió
- reszelt narancs- vagy citromhéj
- nyírfacukor/xilit/gyümölcscukor/nádcukor, stb. ki mivel édesít
- mazsola (én elhagytam)
Máz:
- karob vagy kakaópor
- nyírfacukor/xilit/gyümölcscukor/nádcukor, stb. ki mivel édesít
- kókuszzsír
- víz
Elkészítés:
A száraz hozzávalókat összekeverjük egy tálban, majd folyamatos keverés közben hozzáöntjük a vizet. A zabpehely és lenmag segíti a tésztát abban, amiben máskülönben a tojás. Amikor összekeverjük, elvileg palacsintaszerû tésztát kell kapjunk. Ha túl sûrû, vízzel hígíthatjuk. Ha túl folyós, keverjünk hozzá még egy kevés lisztet.
A palacsinta sütõnket - remélhetõleg teflon bevonatú edény - felmelegítjük. A legelsõ sütéshez a biztonság kedvéért cseppentettem két csepp olajat, vagy tehetünk bele icipici kókuszzsírt. A továbbiakhoz egyáltalán nem használtam semmilyen olajat vagy zsírt. De ehhez szükséges, hogy teflon bevonatú sütõvel dolgozzunk.
Miután kisültek a palacsinták, megtöltjük õket. Ez az alábbiak szerint történt nálam:
A diót a nyírfacukorral együtt aprítógépbe tettem és összedaráltam. Egy fél citrom héját (megmosás után) belereszeltem. Ezzel a töltelékkel töltöttem a palacsintákat.
A csokis mázhoz megolvasztottam a kókuszzsírt, rászórtam a karobot (csokifüggõk úgyis kakaóporral készítik), adtam hozzá kevés nyírfacukrot, néhány kanál vizet és míg fel nem forrt az egész, kevergettem. Az elkészített, megtöltött palacsintákat tányérra szervírozzuk és ráöntjük a "csokiszószt". (Csokit is olvaszthatunk egy kevés olajjal és vízzel kikeverve- így is készíthetõ rá öntet.) Laktató, finom és nehéz ellenállni neki.
