Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Gluténmentes túrógombóc
sponsored links
Szóval az úgy volt, hogy Rebeka hazajött pár napra, és túrógombit kért, persze lehetõleg gluténmentes kivitelben. Úgy emlékeztem, hogy már csináltam, és semmi gondom nem volt vele. Hát most lett. Pont úgy csináltam, ahogy a gluténest szoktam, szóval fél kiló túrót összekevertem három tojással (csak úgy egyben, semmi habverés), pici só, pici cukor, pici vanília, és aztán kanalaztam hozzá 6-8 evõkanál lisztféleséget. A gluténes tuti receptem esetében ez 4 evõkanál lisztet és 4 evõkanál zsemlemorzsát jelent (a nagynénémtõl tanultam, nincs benne gríz, és emiatt sosem lesz betonszerû). Most ezek helyett barna rizsdara, barna rizsliszt és tápiókakeményítõ ment bele, de 8 evõkanál után egy vígan szotyogó masszám volt, hígabb volt, mint egy piskóta. Szóval kanalaztam hozzá rendesen tovább, amíg nem lett olyan állaga, amirõl úgy gondoltam, hogy már valahogy lehet formázni. Na nem gombóccá, de legalább evõkanállal nagy galuskává. Forraltam jó sok vizet, és nem is tudom, honnan, de volt annyi eszem, hogy nem az egészet szaggattam bele, csak pár evõkanállal. A belerakás után gyakorlatilag rögtön atomjaira bomlott mind. Kicsit sírtam, aztán más megoldás után kellett nézni, egyrészt ugye valamit produkálnom kellett vacsira, másrészt elég drágák voltak az alapanyagok ahhoz, hogy a kukába szórjam.
A vajas zsemlemorzsa helyettesítését már elõtte kitaláltam, gluténmentes kukoricapelyhet egy zsacsiban teljesen szétmorzsoltam, és pár evõkanálnyi vajban picit megpirítottam, isteni illata volt. Na, fogtam egy tepsit, beleszórtam ennek a felét, rákanalaztam a túrógombi masszáját (inkább öntöttem, hogy õszinte legyek), a tetejére szórtam a maradék vajas morzsát, és mehetett a sütõbe. Ott aztán jól megpirítottam. Aztán kanállal lehetett galuskákat szaggatni, és a továbbiakban túrógombiként kezelni: vaníliás porcukorral és tejföllel tunningolni. Irtó jó lett, épp hogy a csücskét tudtam csak lefényképezni. Szóval melegen ajánlom mindenkinek, ha kihagyjátok belõle a vízforralást, és az elsõ pár evõkanálnyi masszával való sikertelen bohóckodást, akkor villámgyors és fájdalommentes. Ráadásul.
Rebeka egyébként azt mondja, hogy szerintem zabpehellyel meg lehet csinálni, nekem ez most valahogy nem jutott eszembe, pedig jó ötletnek tûnik. Szóval azzal állítólag gombóc alakút is lehet gyártani. Ha valaki annyira ráér.
Napi cukinak meg a cirmos cicánk, aki szemérmetlenül simogattatja magát egész nap, ha van rá módja, és közben úgy dorombol, hogy fülvédõt kell hordani. A múltkoriban õ is köhögött, és kapott két sorozat injekciót (ez három-három darab/alkalom). Azóta is errõl ábrándozik. Ölben ült, vadul dorombolt, és közben ketten (!) is simogatták (ellátó osztag egyik tagja és az állatorvos). Szóval eléggé bírja, ha fogdossák. Kófickával egyidõs, õ is 14 múlt.
