Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Gluténmentes házi zsemlemorzsa
sponsored links
Vannak alap hozzávalók, amik nagyon hiányozhatnak egy gluténmentes konyhából. Ilyen például a zsemlemorzsa. És itt elsõsorban nem a rántott húsra gondolok, hanem például egyes desszertekhez is elhagyhatatlan, mint amilyen a túrógombóc is. Na de a boltokban kapható gluténmentes zsemlemorzsák horror árakon vannak. (Mint minden, ami gluténmentes...) Úgyhogy én egyrészt natúr kukorica- illetve zabpelyhet daráltam le, ezek például zöldségekhez és húsokhoz használhatók. Túrógombóchoz azonban nem... Úgyhogy kitaláltam én a szerintem legolcsóbb, legegyszerûbb és házilag is elõállítható morzsát.
Sütöttem egy sós piskótát, hagytam megszáradni, és ledaráltam. Én háromféle lisztbõl készítettem, hogy legyen színe és íze is. A csak rizsliszttel készülõ piskóta nagyon sápadt nekem.
És azért sósra csináltam, hogy lehessen húst is panírozni benne. (Ha kifejezetten csak édességekhez akarjátok használni, akkor nyugodtan lehet normál, cukros piskótát is sütni. Sok gluténmentes piskótarecept van fenn a neten.)
Hozzávalók (duplázható is szerintem, mert a száraz morzsa sokáig eláll):
4 közepes tojás
1/2 mokkáskanál só
1 teáskanál kristálycukor
1 teáskanál sütõpor
és összesen 8 dkg liszt, ebbõl:
4 dkg rizsliszt
2 dkg kukoricaliszt
2 dkg hajdinaliszt
A sütõt begyújtottam olyan 170 fokra.
A lisztkeveréket elkevertem a sütõporral.
A tojásokat beleütöttem egy nagy tálba, és a sóval, cukorral nagy fokozaton kézi robotgéppel jó habosra fölvertem. Körülbelül 3-5 percig kell verni, amíg a térfogata az ötszörösére nõ, kifehéredik és nagyon habos lesz a tojás.
Végül a lisztkeveréket spatulával óvatosan a tojáshabhoz kevertem. Szilikonos sütõpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát, és 15-20 percig sütöttem. Az sem baj, ha kissé sötétebbre sül egy átlagos piskótánál, legalább jobban fog ízre is, színre is hasonlítani a zsemlemorzsához.
Amikor langyosra hûlt, lehúztam az aljáról a sütõpapírt, és kézzel darabokra tépkedtem, hogy könnyebben száradjon. Egy polcra tettem a papírt, amin sült, és kiterítettem rá a piskótadarabokat. Két-három nap száradás után darálható hagyományos morzsadarálóval. Ha késes aprítóval darálnátok, akkor azt félszikkadtan ajánlom csinálni (könnyebben elviszi a gép, nem megy tönkre), s aztán a kész morzsát újra kiteríteni és hagyni teljesen kiszáradni.
Az ára fele a bolti zsemlemorzsáknak. Ebbõl az adagból száradás után olyan 15-20 dkg morzsa lesz, de a súly nem mérvadó, mert viszonylag nagy a térfogata és könnyû.
Az íze egyébként majdnem dettó olyan, mint a normál zsemlemorzsának.