Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Glifozát: Szõlõre és borra is vonatkozik...
sponsored links
A Monsanto-Bayer uniós gyõzelmet aratott a glifozátról szóló küzdelemben
Hétfõn futottak neki a végsõ szavazásnak Brüsszelben az utóbbi hónapok legvitatottabbá vált vegyszere, a glifozát gyomirtó uniós engedélyérõl. Az ügyben két éve nem sikerült megegyezésre jutni, és a tavaly júniusban jobb híján 18 hónappal meghosszabbított engedély decemberben járt volna le. A várakozások szerint, a szavazás újabb kudarca esetén az Európai Bizottság (EB) saját hatáskörben dönthetett volna a szerrõl, azonban némi meglepetésre Németország is megszavazta az ötéves hosszabbítást, ami más államokkal együtt már elég volt a minõsített többséghez.
z EB az engedély meghosszabbítását szorgalmazta, korábban 10 évre, majd a tagállamok többségi támogatásának hiányában már csak 5 évre, de ez az utóbbi döntés is szembement volna az Európai Parlament (EP) állásfoglalásával, amely október 24-én a glifozát 5 éven belüli kivonását kérte. Akárcsak azzal az európai polgári kezdeményezéssel, amely számos zöld szervezet összefogásával több mint egymillió aláírást gyûjtött be a tiltás érdekében.
CSU-SPD csörte a glifozát miatt
Ettõl az ?arcvesztéstõl? végül némi meglepetésre megmenekült az EB, ugyanis több, eddig tartózkodó ország voksolt a hosszabbításra hétfõn. Köztük Németország, méghozzá olyannyira váratlanul, hogy a német környezetvédelmi miniszter nyílt kirohanást intézett hétfõn bajor kereszténydemokrata kollégája, az agrárminiszter ellen, akivel hétfõn délelõtt még a tartózkodásban egyeztek volna meg, sõt, a szocdem Barbara Hendricks az azonnali betiltást preferálta volna.
Christian Schmidt azt állítja, saját szakállára cselekedett, és szerinte fontos politikai engedményeket csikart ki az EB-tõl az állatokkal való bánásmód vagy a glifozát háztartási használata terén, holott ha nem szavaz igennel, az EB akkor is hosszabbított volna. (Ezeknek az engedményeknek mibenléte egyelõre nem ismert.)
Német sajtókommentárok szerint a konfliktus akár az SPD-CDU tárgyalásokat is megnehezítheti, a korábban habozó, de mégis a tárgyalások mellett döntõ SPD-nek még jelentõsebb engedményeket kellene kicsikarnia Merkeltõl, ha nem akar puhánynak tûnni e látványos kudarc után. De Schmidt akciója arra is utalhat, kissé kaotikusok a viszonyok az ügyvezetõ kormányon belül ? a megszokott gyakorlat szerint, ha a koalíciós partnerek nem értenek egyet, Berlin tartózkodik az uniós szavazásoknál.
Szûk minõsített többség, magyar igen, francia nem
A döntést a németek mellett további 17 állam támogatta, a dánok, észtek, írek, spanyolok, lettek, litvánok, hollandok, szlovákok, csehek, szlovénok, finnek, svédek, britek mellett fontos volt a korábban szintén tartózkodó lengyelek, bolgárok és románok IGEN-je is, ugyanis a döntéshez minõsített többségre, az államok 55%-a és az uniós lakosság 65%-át képviselõ támogatásra van szükség. Hazánk a glifozát engedélyének meghosszabbítását szorgalmazza a kezdetek óta.
Ugyanakkor az Európai Bizottság kissé túlzott hétfõi lelkesedésében, amikor az ?államok lehetõ legnagyobb támogatására? hivatkozott. Az uniós lakosság 2%-t képviselõ Portugália tartózkodott, és 9 állam szavazott nemmel, köztük a jelentõs népességgel és mezõgazdasággal rendelkezõ Francia- és Olaszország. Az ellenzõk tehát 32,26%-ot nyomtak a latban, görög, horvát, olasz, luxemburgi, máltai, ciprusi és osztrák részvétellel.
A glifozátot ellenzõ országok közül Franciaország járt az élen, és többször is jelezte, hogy egy maximum 3 éves hosszabbítást támogat, kivételesen szembemenve a jelentõs lobbierõvel rendelkezõ nagy mezõgazdasági szakszervezetekkel, és inkább a vegyszerek korlátozására egyre fogékonyabb közvélemény mellé állva.
Az utóbbi alakulására egyébként a zöld vagy fogyasztói szervezetek kampánya mellett nagy hatással lehetett a sajtó munkája és számos feltáró anyaga, amely az írott sajtóban, de a köztévé oknyomozó mûsoraiban is folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a vitákat és tudományos eredményeket, megpróbálva feltárni a gazdasági lobbik mûködését.
Ugyanezzel a lendülettel, hétfõ délután Emmanuel Macron Twitteren közölte, hogy a kormánytól azt kéri, tegyen meg minden intézkedést annak érdekében, hogy amint az alternatívák rendelkezésre állnak, de legfeljebb 3 éven belül, Franciaország betiltsa a glifozátot.
Korábban itt is érezhetõ volt némi diszharmónia a kormánytagok között, míg a környezetvédelmi tárca államtitkára jelezte, hogy az ország továbbra is eltökélt abban, hogy öt éven belül lemondjon a gyomirtóról, a mezõgazdasági miniszter épp ellenkezõleg, üdvözölte ezt a remek kompromisszumos döntést.
Hasonlóan reagált a legnagyobb termelõket összefogó mezõgazdasági szakszervezet, az FNSEA, amely szintén örömmel könyvelte el a szavazás eredményét, és sajnálatát fejezte ki, hogy a francia kormány ?klikkezett?, szerencsére más felelõsségteljes országok közremûködésével pragmatikus döntés született. Az FNSEA arra is emlékeztetett, hogy 40 másik szervezettel elkötelezte magát egy olyan forgatókönyv mellett, amely csökkenti a növényvédõ szerek használatát, kockázatát és behatását.
A glifozát-vita hátterében: vegyszerhasználat, szabályozás és ipari lobbi szerepe
Az este folyamán a francia miniszterelnöki hivatal jelezte, hogy ?ez a döntés sajnálatos?, és arra kéri az EB-t, hogy sürgõsen mutassa be javaslatait a vegyszerek engedélyezési módjának reformjáról, amely a korábbi ígéretek szerint az átláthatóságot és a függetlenséget szolgálná. És azt is, hogy az ország, más tagállamokkal együtt továbbra is nyomást kíván gyakorolni annak érdekében, hogy az EB végeztessen további vizsgálatokat a vegyület kockázatairól és a lehetséges alternatívákról a mezõgazdászok számára, ahogy azt a EP is kérte. Hasonlóképp, az EP-vel egyetértve Párizs támogatja a betakarítást megelõzõ használat szigorítását.
Ezek a pontosítások azért lényegesek, mert a glifozát körül kialakult és egyre intenzívebbé váló viták túlmutatnak a világ legelterjedtebb gyomirtóján. Az amerikai Monsanto molekulája, a hírhedt Roundup hatóanyaga ugyanis három fontos probléma jelképévé vált.
Az egyik általában a mezõgazdasági-kertészeti vegyszerhasználat kérdése, a másik a nagyvállalati szektor és lobbik befolyása a közpolitikákra, a harmadik pedig, ehhez kapcsolódva a vegyszerek európai szabályozása és az annak alapját nyújtó ügynökségek gyakorlata.
A glifozát a világ legelterjedtebb gyomirtója, évente mintegy 800 000 tonnát használnak belõle. Az 1974-ben a Monsanto által piacra dobott szert a 2000-es évek óta bárki gyárthatja: csaknem 750 termék alkotórésze, kb. 20 országban több mint 90 cég forgalmazza.
Fõleg a génmanipulációban világelsõ Monsanto génmódosított növényeinek ?kiegészítõ szereként? árulták, de ma olyan országokban is nagyon gyakori, így hazánkban is, ahol nincs GMO-termesztés. (Darvas Béla blogján több cikket is szentelt a molekulának.)
És nemcsak a termõföldeken, hanem gyakorlatilag mindenüttfellelhetõ: a német söröktõl kezdve, a brit péksüteményeken át a francia hegyi patakokig és vizeletünkig. Sõt, egy szeptemberben publikált francia teszt, amely gabonalapú készítményeket vizsgált, a gyerekek által gyakran fogyasztott reggeli gabonapelyhekbõl (Nestlé, Kellog?s, Jordan stb.) vett 8 mintából hétben fellelte a vegyszer maradványait.
Korábbi cikkünk:
Gyomirtó a reggeliben: újabb nyugtalanító hírek a Monsanto slágermolekulájáról
Mindez azért is tûnhet problematikusnak, mert 2015 márciusában az ENSZ Rákkutató Ügynöksége, az IARC, azt állapította meg, hogy a glifozát genotoxikus, laboratóriumi körülmények között rákkeltõ az állatokra, és potenciális rákkeltõ az emberre nézve. Az európai szabályozó hatóságok azonban, ahogy az alábbiakban is látjuk majd, más véleményen vannak.
A glifozáttal kapcsolatos gyanúkon kívül lényeges adalék, hogy a szerbõl évente használt mennyiség folyamatosan növekszik: az USA-ban 1987 és 2007 között a hússzorosára; a világban pedig a 2008-as 600 000 tonnáról a 4 évvel késõbbi 720 ezerre ? az IARC adatai szerint.
Ezekre az információkra támaszkodva indult idén februárban 60 európai civil szervezet összefogásával egy ún. európai polgári kezdeményezés, melynek keretében 1,3 millió aláírás gyûlt össze a glifozát betiltása érdekében. A kezdeményezés azt is szeretné elérni, hogy az EU-ban kényszerítõ jelleggel csökkentsük a vegyszerek mezõgazdasági használatát. Illetve azt, hogy a vegyszerek uniós engedélyezési folyamata ne az ipari szereplõk, hanem a hatóságok által rendelt tanulmányokra támaszkodjon.
A vegyszerhasználat visszaszorítására amúgy elviekben törekszik az EU, ez a cél a mezõgazdaságban már egy 2009-es direktívában is szerepelt, de az államok nem lépnek fel határozottan ennek érdekében, és néhány helyi kezdeményezést leszámítva, a helyzet általában csak romlott. (A vegyszerfüggõ élelmiszertermelés számos fenntarthatósági problémát felvet, olyannyira, hogy egy friss európai kutatás szerint 2050-ben a 100%-os biotermelés optimálisabb lehet, bizonyos feltételek mellett.)
Az uniós vegyszer-szabályozás megroggyant hitele
A második problémakör a glifozáthoz kapcsolódóan a vegyszerhasználat szabályozása, és ezen belül a nagyvállalatok és az európai ügynökségek szerepe.
Ahogy arról korábban is írtunk, a Monsanto és az ügyben közelebbrõl is érintett nagyvállalati lobbi több fronton zajló hadjáratot indított, olykor nagyon is vitatható eszközökkel az IARC ellen, megpróbálva aláásni annak hitelét, támadva kutatóit, sõt, az intézet közpénzbõl való finanszírozását is.
Errõl itt írtunk részletesen:
Harc a tudomány ellen: az amerikai nagyipari lobbik esete az ENSZ rákkutatási ügynökségével
Harc a tudomány ellen 2. A végsõ európai ütközet a glifozát engedélyezéséért?Ennek ellenére, a Monsantónak óriási presztízsvesztést okozott az IARC rákkeltõ minõsítése nyomán az Egyesült Államokban indult per, amelyben több száz termelõ, illetve az elhunytak hozzátartozói követelnek kártérítést a cégtõl. Ennek a pernek keretében számos belsõ dokumentumot volt kénytelen nyilvánosságra hozni a vállalat, amelyekbõl nem csak lobbitevékenységének manipulatív jellege tárult fel, de az is, hogy már 1999-ben tudhattak a cégnél a szer genotoxikus hatásairól, azaz arról, hogy károsíthatja a sejtek örökítõ anyagát.
A témához kapcsolódó cikkeink:
A Monsanto belsõ levelezése szerint már 1999-ben tudhattak a glifozát kockázatairól
Mérgezõ növényvédelem: egy francia gazda elõször nyert pert a Monsanto ellen
Az EU üzleti titkot védõ direktívája ellentétes lesz a közérdekkel?
Sugar papers: hogyan vitte tévútra majd 30 éven át a cukorlobbi az amerikai fogászati programot?
Unhappy Meal: Szakszervezetek torkán akadt a McDonald?s adótrükkje
Meta-tanulmány a méhgyilkos neonikotinoid rovarirtók globális pusztító hatásáról
Ezek a fejlemények nagy hatással lehettek az európai folyamatokra is, például erre támaszkodva sikerült nyomást gyakorolniuk az európai képviselõknek, elsõsorban a Zöldeknek az uniós intézményekre, annak érdekében, hogy hozzáférjenek az európai szabályozó hatóságok szakvéleményéhez.
Júniusban négy zöld EP-képviselõ jelentette be ? köztük Jávor Benedek ?, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul a glifozát miatt, mert egy év alatt csupán azt sikerült elérniük, hogy az EFSA részleges betekintést adjon a tanulmányokba, kulcsfontosságú információkat elhallgatva ? ezek nélkül pedig lehetetlen ellenõrizni a következtetések érvényességét.
Ezek a szakvélemények az ipari szereplõk saját anyagaira, illetve az általuk megrendelt, és általuk választott kutatásokra alapoznak ? melyek jelentõs része ipari titokként nem kerül nyilvánosságra. Az IARC épp ellenkezõleg, csak nyilvános, elismert szakfolyóiratokban publikált anyagokból dolgozik ? feltehetõen ez az egyik oka annak, hogy más következtetésekre jutott, mint az EFSA, és mint az Európai Vegyi anyag Ügynökség (ECHA), amely idén tavasszal jelentette, hogy nem tartja valószínûnek sem a mutagén, sem a rákkeltõ jelleget a glifozát esetében.
Vitatott eljárások a szabályozó hatóságoknál: a copy-paste rutinja
Szeptember közepén derült ki, hogy az EFSA szóban forgó szakvéleménye mintegy 100 olyan oldalt tartalmaz, amelyet egy az egyben átemeltek a szert forgalmazó 24 európai cég közös platformja, a Glyphosate Task Force dokumentumaiból, ráadásul ezek pont a genotoxikus, rákkeltõ jelleget tárgyaló, független tanulmányokra vonatkozó fejezetek. Bár az EFSA igyekezett kimagyarázni magát, szerinte ez a normális gyakorlat része lenne, de ennek ellenére sikerült elérni, hogy az Európai Parlament meghallgatásra invitálja a szakvélemény szerzõit és a Monsantót.
A cég világszerte elég pocsék imázsához hasznos adalékkal szolgálhat az indoklás, amellyel a Monsanto elhárította a meghívást: ?Nem az Európai Parlament szerepe, hogy megkérdõjelezze az uniós vagy más országbeli független ügynökségek tudományos tevékenységének hitelét?. Amire az EP szokatlanul radikálisan, de logikusan reagált: kitiltotta a Monsanto lobbitevékenységet végzõ képviselõit a Parlamentbõl.
A meghallgatást óriási érdeklõdés kísérte, 300-an gyûltek össze az ülésteremben, írja a Le Monde. A francia napilap szerint ez a nap történelmi jelentõséggel bír a glifozát-vitában, ugyanis most elõször fordult elõ, hogy a tudományos kérdések kikerültek a zárt ajtók mögül, és egy nyilvános politikai fórumon kérték számon az európai képviselõk a megjelenteket.
Azaz leginkább José Tarazonát, az EFSA növényvédõ szerekkel foglalkozó egységének vezetõjét, aki kezdésnek kifejtette, hogy akik azzal vádolják õket, hogy csak copy-paste-elgetnek a világba, azok egyszerûen nem értik a szabályozási folyamatot. Maga a copy-paste szerzõje egyébként más elfoglaltságára hivatkozva nem volt jelen: a német Bundesinstitut für Risikobewertung (BfR) szerkesztette ugyanis az elõzetes anyagot, amely a glifozát egészségügyi és környezeti kockázatokat mérte fel.
Minden hasonló szakvélemény esetében van egy rapportõr állam, amelyet a Glyphosate Task Force és a Monsanto maga választhat ki, az uniós törvények szerint, az õ választásuk pedig 2013-ban a németekre esett. A szakvélemény teljes mértékben az ipari szereplõk által készített anyagra támaszkodik. Ezek egyrészt saját adataik, amelyek az ipari titokra hivatkozva nem nyilvánosak. Másrészt kiválasztják a szerintük legfontosabb, független, publikus tanulmányokat, és errõl kritikai összefoglalót írnak.
Az amerikai perben nyilvánosságra hozott több ezer dokumentum, a Monsanto Papers alapján pontosan tudjuk, mekkora erõfeszítésébe került a vállalatnak, hogy kontrollálja és ha lehet, irányítsa a ?független? kutatásokat. Így pl. egy 2012-es feljegyzés bizonyítja, hogy az egyik ilyen tanulmány titkos társszerzõje maga a cég egyik toxikológusa, David Saltmiras, állítja a Le Monde.
Ennek az anyagnak kézhez vétele után a rapportõr állam intézete ellenõrzi és elemzi az adatokat és következtetéseket, majd átadja az EFSA-nak, amely számos európai szakértõvel véleményezteti az egészet. Október 11-én megbizonyosodhattak arról a hallgatók az EP-ben, hogy ebbe a folyamatba simán belefér, hogy az uniós szakvélemény egy az egyben átvegye a Monsanto fenn említett toxikológusának szakvéleményét a független kutatásokról.
Ráadásul mindezt még csak nem is jelzi, ahogy a copy-paste-et felfedezõ osztrák NGO, a Global 2000 által felkért plágiumszakértõ, Stefan Weber fogalmaz: a BfR ?tudományos csalást? követett el, és megtévesztette az olvasót. És ami a tartalmat illeti, a szervezet toxikológusa, Helmut Burtscher szerint a tudományos lapokban publikált tanulmányok három-negyede szerint a glifozát vagy a glifozátalapú szerek károsítják a DNS-t. Csakhogy ezeket a cégek szakvéleméyne nyomán az EFSA megbízhatatlannak vagy érdektelennek minõsítette.
A meghallgatást arról gyõzte meg a képviselõket, hogy érdemes közelebbrõl is megvizsgálni az európai ügynökségek munkáját, parlamenti vizsgálatot szeretnének, várhatóan decemberben dõl el, hogy lesz-e elegendõ támogatója a kezdeményezésnek.
De mi a jelentõsége mindennek, ha a glifozát továbbra is korlátozás nélkül használható a termõföldeken, ha a hétfõi döntés még csak nem is hivatkozik fokozatos kivonásának lehetõségére? Azaz nemcsak az EP véleményét veszi semmibe, de azét az 1,3 millió európai polgárét is, aki részt vett az éppen az EU demokratizálásának érdekében bevezetett polgári kezdeményezésben.
Ahogy arra a francia reakciók utalnak, a meccsnek azért nincs vége. Az európai képviselõk folytathatják a nyomásgyakorlást, és sor kerülhet a már ismert alternatívák számbavételére, illetve más lehetõségek keresésére, amennyiben Párizs komolyan gondolja a 3 éven belüli betiltást ? ezeket a folyamatokat a szer háztartási és közparkokra vonatkozó korlátozása is elõsegítheti.
Az uniós ügynökségek szakvéleményében és a szabályozás hitelében megingott bizalmat pedig korántsem állította helyre a Monsanto és a felvásárlását tavaly kezdeményezõ Bayer vegyipari cégóriás karácsonyi ajándékának is beillõ döntés. Ezzel pedig idõvel az Európai Bizottságnak is szembe kell majd néznie.
Dobsi Viktória
Címlapkép: Tüntetés Brüsszelben 2017. július 19-én; forrás: Avaaz Facebook. Az Avaaz még tavaly nyáron indított petíciót a glifozát betiltása érdekében, amíg be nem bizonyosodik, hogy nem jelent kockázatot az egészségre. A petíciót több mint 2 millióan írták eddig alá.
forrásom a https://vilagterkep.atlatszo.hu/2017/11/29/a-monsanto-bayer-unios-gyozelmet-aratott-a-glifozatrol-szolo-kuzdelemben/
