Estére lett csak poszt, egész nap gesztenyét vadĂĄsztunk az erdĂľszélen. Aminek nem is kell magyarĂĄzni az eredményét, alant a kép, beszél magĂĄért.

Ami mĂĄr azért is nagy ĂśrĂśm (nekĂźnk), mert kiskorunk Ăłta minden évben nagy lendĂźlettel mentĂźnk gesztenyét gyĂťjteni, de ĂĄltalĂĄban a megélhetési gesztenyézĂľk utĂĄn, akik mindig gyorsabbak/Ăźgyesebbek és egyĂşttal kĂ­méletlenek is, csak csoffadtakat hagynak, vagy kĂźzdeni kell egy-egy maroknyiért is.

Most azonban sikerĂźlt a leggyorsabbnak lenni Zsenivel, de baromira, nem hittĂźk el, amikor érintetlen fĂĄkat talĂĄltunk, félig kinyĂ­lt, de Ăśssze nem gyĂťjtĂśtt gesztenyékkel a fĂśldĂśn.

A nagy ĂśrĂśmnek aztĂĄn egy ĂłriĂĄsi helyi erĂľ (nĂľ) vetett véget, aki testi fenyegetést alkalmazva (megjelenéssel), vett rĂĄ minket a tĂĄvozĂĄsra. (AztĂĄn némi gondolkodĂĄs utĂĄn beért minket, és kĂ­nĂĄlt eladĂĄsra némi gesztenyét.)

Na mindegy, a lényeg, hogy megszedtĂźk magunkat rendesen, most alap sĂźtĂľs cucc lesz belĂľle (tepsibe, kicsi vizet alĂĄ, miutĂĄn késsel kereszteket/ixeket vĂĄgtunk bele). Ja, még egy: minden segg természetvédĂľ szervezetnek, erdészetnek, akinek a dolga a turistaĂştvonalak karbantartĂĄsa lenne. SrĂĄcok, amĂ­g nem gondozzĂĄtok a jelzéseket, ne sĂ­rjon a szĂĄtok, hogy nincs elég ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2011/10/02/geszte...