Most szép beismeréssel kell kezdenem ezt a bejegyzést. SzĂłval én még soha, de soha nem mertem nekifogni a piskĂłtatekercsnek. PiskĂłtĂĄt sĂ­mĂĄn, kirĂĄzom a kisujjambĂłl. Csak régen, mikor nem igazĂĄn volt kaphatĂł sĂźtĂľpapĂ­r, akkor megĂĄllapĂ­tottam, hogy mit vacakolni konyharuhĂĄval a tekergetésnél, annyit nem ér az egész. AztĂĄn itt a témĂĄt zĂĄroltam is. Meg sem fordult bennem azĂłta, hogy konyharuha félre, helyette jĂśhet a sĂźtĂľpapĂ­r. Hisz ha le volt Ă­rva....

No, de tegnapelĂľtt elĂľvettem a fagyasztĂłbĂłl egy dobozka valamit. Valahogy kiabĂĄlt a kiolvasztĂĄsért. Igaz, akkor gĂľzĂśm sem volt mi van benne, azt hittem befagyasztott kenĂľmĂĄjas. AztĂĄn lĂĄttam, hogy bizony gesztenyepĂźre, ami jĂł ideje a hĂťvĂśsĂśn vĂĄrja a jobb sorsĂĄt. Nem tudom mikor készĂ­tettem, de a kertben termett, az bĂ­ztos (na jĂł, nem készen pĂźre formĂĄban...pedig Ăşgy volna az igazi).

Oldalborda pedig nĂłgatott, hogy nehogy megsavanyodjon a cucc. HĂĄt jĂł. Valahogy Ăşgy voltam a dologgal, hogy ha baj van vele, akkor kerĂźlni kell. SzĂłval (hĂş, hol is, kinél is volt a napokban a népmese a legyen is meg nem is, hozzon is meg nem is.....témĂĄval) valamit alkotnom kellett, de energiabedobĂĄsra nem voltam kaphatĂł. NézelĂľdtem itt-ott-amott, hogy mi is legyen a kb. 70 dkg gesztenyepĂźrĂĄm sorsa, de sehol nem talĂĄltam egérutat a kelepcémbĂľl. MĂ­g kalandozĂĄsaim sorĂĄn eljutottam Chef Viki-hez. Oké, tudom, a link az sĂłs piskĂłtĂĄrĂłl szĂłl, de itt csapott meg az a bizonyos szikra. És végezte a gesztenyém gyĂśnyĂśrĂťen feltekerve.

HozzĂĄvalĂłk

a piskĂłtĂĄhoz:

sponsored links