Gesztenye

2011-12-20

sponsored links


Miközben a pult fölé hajoltam, a homlokomat a szekrényajtó fogantyújához támasztva, egy dologban egészen biztos voltam. Sosem pucolok az életemben újra gesztenyét. Jó volt, kipróbáltam, és hát Apáért mindent, legyen ez a születésnap felejthetetlen, ha ehhez kellemetlenkedõ gesztenyékre van szükség, rendben, megadom magam, na de újra, annyira nem lehetek könnyelmû megint. Véleményem késõbb sem változott, pedig a leves igazán próbált kiengesztelni, Oszi ráadásul egybõl tudta kóstolás után mi is volt a kanalán, és a siker közös mosolygásra késztetett, de még a vacsora közben is tudtam biztosan, gesztenye az én konyhámba legközelebb csak ruhátlanul jöhet. Aztán persze aludtam egyet, megpuhultam, feladtam a bástyákat, felejtettem, megszépült az a támaszkodós harminc perc a fogantyúra tapasztott homlokkal, és már a néma szitkozódásokra sem emlékszem. Herr Paprika ráadásul késõbb elmesélte, gyerekként õk egy sokkal hatékonyabb módszerrel héjtalanították a gesztenyét, hogy én ezt miért nem tudtam hamarabb, az már egy másik történet, viszont az a jó, hogy gyorsan el is felejtettem. A receptben tehát marad az én bosszantó verzióm.
Igen, így próbáltam kedvet csinálni ehhez a remek gesztenyeleveshez, ha nevetnek, megértem, de azért megfõzik, ugye?
Itt a vége, támadnak a gesztenyék.

Gesztenyeleves karamellizált fehérrépával ...

Folytats a blogon ... imbisz.blogspot.com/2011/12/gesztenye...

sponsored links

Keres?s