Fritole - Velence farsangi fánkja
sponsored links
A februári idõszak leginkább a farsangról szól a világ legtöbb pontján. S ha farsang, akkor fánk. Szalagos, csöröge, lyukas közepû, lekváros, töltött, töltetlen, minden fajta és forma.
Ám Velencének, a karnevál híres városának erre is van egy speciális étele, fánkja, ami még az õsi idõkbõl származik. Eredetét van aki egészen Mózesig vezeti vissza. És van, aki nem olyan messzire. Mi tagadás, ez jellemzõ az olaszokra. Ahogy a finom ízek és az ünneplés is.
FRITOLE - VELENCE FARSANGI FÁNKJA
Hozzávalók - 2 személyre -
- 1,25 dl langyos tej
- 4 dkg cukor
- 1,25 dkg friss élesztõ
- 5 dkg vaj felolvasztva hidegen
- 25 dkg liszt
- 1 csipet só
- 1 tojás sárgája
- 0,25 dl marsala (helyette lehet fehér, félédes-félszáraz bor is)
- 1-1 citrom és narancs reszelt héja
- 5 dkg aranymazsola
- 1 dl víz
- 0,25 cl brandy
- 2,5 pirított és apróra vágott fenyõmag
- olaj a sütéshez
- porcukor a tálaláshoz
- egy ünnepi emlék
Elkészítés
A langyos tejben elkeverünk 0,5 tk. cukrot és belemorzsoljuk az élesztõt. Meleg helyen kb. 5 perc alatt felfuttatjuk.
A lisztbe belekeverjük az élesztõt, a bort, a sót, a tojássárgáját, a marsalat, a maradék cukrot és a narancs és citrom reszelt héját, majd kb. 10 perces dagasztással szép tésztát készítünk belõle.
Megkenjük mindkét oldalát egy kis olvasztott vajjal vagy olajjal, lefedjük a tálat a tésztával folpackkal és meleg helyen 1 óra alatt a duplájára kelesztjük.
Ez idõ alatt a vízbe beleöntjük a brandyt és felforraljuk benne a mazsolát, majd miután elzártuk alatta a tüzet, még a lében hagyjuk, s kb. 10 perc után leszûrjük és nagyobb darabokra vágjuk.
Ha megkelt a tészta, átgyúrjuk ismét, s közben beledolgozzuk a mazsolát és az aprított, pirított fenyõmagot, az ünnepi emléket, majd ismét lefedjük, meleg helyre tesszük és újabb 20 percig kelesztjük.
Egy mély fazékba bõségesen öntünk olajat, a tésztából egy nedves evõkanállal gombócokat szedünk, s megsütjük mindkét oldalát aranybarnára. Egyszerre max. 8 gombócot tegyünk egy kb. 30 cm átmérõjû fazékba.
A végén porcukorral és lekvárral tálaljuk. Az olaszok nem esznek hozzá lekvárt, de nekem úgy volt az igazán finom.