Forum Romanum
sponsored links
A Colosseumtól nem messze található , Róma és az ókori világ központjaként funkcionált évszázadokon keresztül a Capitolium és a Palatinus dombok között elterülõ 2700 éves monumentális köztér, a Forum Romanum. A rómaiak ?Kossuth terét? piacként, gyülekezési helyszínként, szakrális és politikai életnek otthont adó területként is használták, itt látható többek között az antik világbirodalom ?Parlamentje? (a szenátusi Curia), Vesta istennõ híres kör alakú temploma, továbbá két gyõzelmi diadalív is. Olyan világhírû személyiségek lépkedtek az ódon kövek között napi rendszerességgel, mint a történelem legnagyobb szónoka, Cicero, a zseniális hadvezér, Julius Caesar, az elsõ római császár, Augustus , vagy az anyagyilkos uralkodó, Nero. A rómaiak több fórumot is építettek, a jelentõsebb császároknak egyaránt elkészült a maguk köztere, azonban mindvégig a legrégebbi, a Forum Romanum maradt a legjelentõsebb közülük, ezért gyakran Forum Magnumnak, ?Nagy Köztérnek? is nevezték az ókorban.
Szerencsére nagyon szép idõnk volt és teljesen betudtuk járni az egykori óvárost.
Felemelõ érzés volt a romok között járkálni és közben arra gondolni hogy egykor itt sétáltak a számunkra már csak a történelem könyvekbõl ismert nagy uralkodók,mint Caesar és Nero. Minden szemszögbõl más más látvány tárult elénk és ez a látvány megváltozott a naplementében és amikor a városban kigyúltak a fények , új életre keltt a Forum Romanum. Remélem síkerül nektek ezt az élményt átadni a fotóimon keresztül.
Ha keleti irányból, a Colosseumtól közeledünk a Forum Romanum felé, akkor a Szent úton, a Via Sacrán lépdelve fogjuk megpillantani Titus (79-81) császár diadalívét, mely tulajdonképpen a tér kapujának számít. A Szent úton, illetve a zsidó háború (66-70) befejezése után a harcok gyõzedelmes megvívását ünneplõ diadalív alatt vonultak el négylovas harci szekéren a Juppiter fõistennek maszkírozott hadvezérek diadalmeneteik (triumphusaik) során. A tér északkeleti pontján Maxentius (306-312) császár bazilikájának romjai terülnek el, ez az építmény az egyik legújabb és legnagyobb a területen, több funkciót is ellátott egyszerre (kereskedelmi és igazságszolgáltatási helyszín, Róma város praefectusának, ?polgármesterének? lakhelye), ugyanakkor a bazilika kifejezés majd csak a középkor folyamán fog nagyobb keresztény templomot jelölni. A Forum északkeleti részén látható még a várost alapító Romulus temploma is, mely az egyik legjobb állapotban megmaradt épület. Mellette áll az idõsebb Faustinának, Antoninus Pius (138-161) császár feleségének szentelt imahely, az ókorban a császárokat és császárnékat gyakorta istenné avatták haláluk után, így saját papsággal és templomokkal is rendelkeztek, áldozatokat mutattak be nekik, imádták õket.
A Forum északnyugati pontján található Septimius Severus (193-211) császár parthus háborúinak sikerét hirdetõ diadalíve, továbbá a szónoki emelvény, a Rostra, melyen Kr. e. 43-ban a kivégzett, vagy öngyilkosságra kényszerített rendszerellenes személyek, így Cicero levágott fejét is közszemlére bocsátották. Emögött látható az ókori római ?Parlament?, tehát a szenátusi Curia (Curia Julia), ahol a szenátorok a világbirodalom ügyeit tárgyalták a két consul, majd késõbb a császár jelenlétében. A köztér nyugati részének nevezetességei közé tartozik több romos állapotban megmaradt templom, ezeket Concordiának (az ?Egyetértésnek?), a nyilvános árnyékszékek használatát megadóztató Vespasianus (69-79) császárnak, valamint az aranykori istennek, Saturnusnak szentelték. Utóbbi épület évszázadokon keresztül az állam kincstáraként is funkcionált.
A Forum Romanum középsõ részét ? mely 2700 évvel ezelõtt még mocsaras terület volt ? Lacus Curtiusnak, Curtius-tónak nevezték az ókoriak, a szabin nõk elrablása miatt kitört háborúskodás során ugyanis a nõszöktetõ rómaiak ellen bosszút forraló ellenséges hadvezér, Mettius Curtius kis híján itt fulladt bele a késõbb lecsapolt mocsárba. A terület egyébként egy császárgyilkosságról is hírhedt, a hordszékébõl kiborított Galbát (68-69) a Forum ezen részén szurkálták halálra ellenfele katonái. Kissé odébb tornyosul Phokas (602-610) bizánci császár koraközépkori oszlopa. A pápával furcsa módon jó viszonyt ápoló uralkodó leginkább csak kegyetlenségeirõl és véres uralkodásáról maradt ismeretes, hatalomátvétele után a trónjáról letaszított császárt például csak azután végeztette ki, hogy végignézette vele saját fiai erõszakos halálát. A kegyetlen zsarnokot végül nyilvánosan fejezik le Konstantinápolyban.
A köztér déli részén három épület kiemelkedõen fontos. Az egyik a Julius Caesar által építtetett Basilica Julia, a másik a Vesta szüzek házát, illetve a Vesta istennõ templomát magában foglaló komplexum, míg a harmadik a Regia, vagyis a római fõpap, a pontifex maximus háza. Sajnos utóbbiból már semmi sem látható manapság. A Vesta szüzeket gyakran már gyermekként kiválasztották a papnõi feladatokra, szüzességi fogadalmat kellett tenniük, s õrizniük kellett az istennõ örökkön égõ szent tüzét. A fogadalmukat megszegõ, ártatlanságukat vesztõ Vesta szüzeket a legkegyetlenebb módon büntették, élve temették el õket. A feladatukat jól végzõ papnõk azonban számos privilégiumot élveztek, s a 30 év letelte után meg is házasodhattak, tehát a szüzességi fogadalom esetükben nem a halálig tartott.
A videó indításához kattincs a linkre : Colosseum, Forum Romanum / Róma
A videó indításához kattincs a linkre : Forum Romanum
A videó indításához kattincs a linkre : Circus Maximus
A következõ bejegyzésekben a várost, a Colosseumot és a Vatikánt mutatom be nektek több fotó kíséretével!