Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Fontos a kalóriatartalom, de nem tudjuk, mi az
sponsored links
Országos kutatás tárta fel a magyar fogyasztók táplálkozási ismereteit
Egy új, országos kutatás szerint a magyarok számára fontos az élelmiszerek összetétele, energiatartalma, azonban a vásárlási és fogyasztási döntéseket megalapozó, a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás meglehetõsen hiányos.
Bár a hazai vevõk többségét érdekli, hogy mit tartalmaznak az elfogyasztott élelmiszerek, vásárláskor pedig figyelnek a cukor- és szénhidráttartalomra is, a vásárlási döntéseket megalapozó, a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiányos ? egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el. Ezt jelzi, hogy miközben élelmiszer-vásárláskor a tápanyag tartalomra tízbõl kilenc válaszadó legalább néha, minden kilencedik pedig mindig odafigyel, kevesebb mint a megkérdezettek fele tudja csak értelmezni a címkéken található tápérték-információkat.
Utóbbira jó példa, hogy ugyan saját megítélésük szerint tízbõl kilencen tudják valamennyire, hogy mi a különbség a kJ és kcal között, de a válaszokból kiderül, hogy valójában a válaszadók csupán harmada van tisztában azzal, hogy mindkettõ az energiatartalmat jelöli, csak a kJ SI mértékegységben van megadva.
Fontos számunkra az energiabevitel
Az élelmiszerek energiatartalma ugyanakkor mégis fontos a hazai fogyasztók számára, mind a vásárlás, mind napi tápanyagbevitel figyelemmel kísérése során. Saját bevallásuk szerint a válaszadók háromnegyedét befolyásolja ugyanis vásárláskor, hogy a megvenni kívánt élelmiszereknek mik az összetevõi: a legfontosabbnak a tartósítószer számít. Elsõre úgy tûnhet, hogy a kalóriatartalom kevésbé lényeges, hiszen csak a válaszadók negyedének választására van hatása, valójában a cukor-, szénhidrát- és zsírtartalom relatív fontossága is azt jelzi, érdekli a fogyasztókat, mennyi az adott élelmiszer energiatartalma.
Hasonló kép rajzolódik ki a napi tápanyagbevitel figyelemmel kísérése terén is. A megkérdezett felnõttek harmada követi a nap során, hogy az egyes tápanyagokból mennyit fogyaszt el. Közülük a legtöbben a szénhidrát- és a cukorbevitelre figyelnek, de a kalória- és zsírbevitelüket is majdnem 50%-uk kíséri figyelemmel.
Csak a cukor, csak a zsír?
E téren is látszik azonban a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiánya. Miközben például a többség jól tudja, hogy a szénhidrátnak, a cukornak és a zsírnak van kalóriatartalma, a fehérjérõl csak a válaszadók fele tudta ezt.
A cukor kapcsán ugyanakkor viszonylag jól tájékozottak a fogyasztók, hiszen a válaszadók háromnegyede jól tudja, hogy minél több cukrot tartalmaz egy termék, annál nagyobb a kalóriatartalma.
?A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a magyarok jelentõs figyelmet fordítanak az energiabevitelre, és ehhez egyre nagyobb körültekintéssel tanulmányozzák a címkét. Látjuk azonban a hiányosságokat is, és felelõs nagyvállalatként a közeljövõben szeretnénk az ezzel kapcsolatos tájékoztatást is még hangsúlyosabbá tenni a lakosság körében - mondta Niklós László, a Coca-Cola Magyarország ügyvezetõje. ?Emellett az eredmények abban is megerõsítenek bennünket, hogy jó úton járunk, azzal, hogy a Coca-Cola hazai termékportfóliójának közel felét cukormentessé vagy alacsony cukortartalmúvá tettük. Arra is törekszünk, hogy minél egyértelmûbben és átláthatóbban informáljuk a vásárlókat termékeink cukor- és tápanyagtartalmáról, annak érdekében, hogy felelõs és tudatos döntést hozhassanak, illetve könnyen nyomon tudják követni napi tápanyag- és kalóriabevitelüket. Az, hogy termékeinket többféle méretben és kiszerelésben kínáljuk, szintén hozzájárul a kalóriabevitel tudatos szabályozásához, ezzel fogyasztóink könnyebben kontroll alatt tudják tartani energia- és cukorfogyasztásukat.?
A kutatásról
Az eNet a Coca-Cola Magyarország megbízásából 2017 nyarán 18 év feletti rendszeresen internetezõk körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a referencia beviteli értékkel kapcsolatos információk ismertségét és használatát. A kutatás reprezentatív a 18 évnél idõsebb rendszeresen internetezõkre nem, kor és régió alapján.
