Fehércsokis máktorta, kockázatok nélkül
sponsored links
Mert szezonja van. Mármint hogy május végén van a Tamás (a továbbiakban Andi kedvéért DT) szülinapja, és máktortát kért, mert imádja mákot. Persze az is lehet, hogy boldogabb lett volna egy sima mákos tésztával, de azért õ is érezte, hogy nekem is jár valami egy szülinapnál, szóval torta. Eljátszottam a gondolattal, hogy mákostésztatorta, mert nagy az együttérzõ képességem, szóval hogy némi tojással/tojáshabbal feldúsított mákostésztából két-három ropogós korongot sütöttem volna, közé meg vaníliakrém, de mivel mostanában volt néhány kanalas tortám, meg egyébként sem könnyû az életem, ezt a kudarckerülõ megoldást választottam. (Annyi kezdeményezõkészség azért még maradt bennem, hogy nem az Andi-féle, egyébként irtó finom meggyes-tejbegrízes máktortát válasszam.)
Szóval tésztának az ezeréves, de azóta is remekül mûködõ bögrés mákost választottam, krémnek meg a mindig szuper tejszínhab+joghurt+zselatin hármast. Persze jó sok mákkal és némi fehércsokival dúsítva. (Mivel laktózmentes tejszínhez könnyedén hozzájutok a helyi Sparban, de ugyanezt mascarponével vagy túróval nem tudom elõadni, nem volt nehéz a választás.) Most, hogy sziporkázó ötleteimet nem engedtem érvényesülni, szerintem kb. tökéletes lett a végeredmény, agyament mákos, még csinos is, jól néz ki, szépen megáll a lábán, jól szeletelhetõ, és ráadásul még gyors is. Nem túl krémes-édes, szóval ...