Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Fehércsokis madeleine citrommal és szerecsendióval
sponsored links
Nem hittem volna, hogy ezekben a napokban a teafõzésen és a nyuszi etetésen kívül más is történni fog a konyhában, azt meg pláne, hogy elõ fog kerülni a fényképezõgépem. De annyira szépen sütött a nap a hétvégén, hogy nem voltam képes egy régebbi, de még mindig megírásra váró, sötétbarnára designolt sütõtökös italt feltenni. Valami más színvilág kellett. Valami nagyon tavaszi.
Ugyan vagy két hete látom, hogy rügyeznek a bokrok, sõt, az utcánkban egy fa már virágzik is, nem bírom nem észrevenni, hogy néhányan már rövid ujjú pólóban kószálnak az utcán, de szerintem ennyire azért még nincs tavasz. És annyira sincs, hogy bogyós gyümölcsöket, akár epret tegyek fel mint szezonális recept. Így marad egy tavaszváró, finom kis tea süti. Madeleine valamelyik héten megláttam a büfében vettem délutánra. Jó volt, de nem hozta azt az élményt amit eddig adott ez az aprócska süti, akár úgy, hogy máshol vettem, akár úgy, hogy én magam csináltam. Így motoszkált bennem, hogy már elég régen volt, hogy csináltam, így valamelyik hétvégén elõ kéne szedni azt a formát.
És ha már a formánál vagyunk. Ha valaki mostanában épp gondolkodik azon, hogy milyen madeleine formát vegyen, annak mondom, hogy valószínûleg Proust regényében is pont ilyen kis sütemény merült a teába, így talán ez mondható klasszikusnak. De több mint maximálisan megértem és együtt érzek azon sütni szeretõ sorstársakkal, akik nem szeretnék a nyers tésztát, egy kiskanálról 94-szer belecélozni egy szûk három centis formába. Mivel ez a recept nagyon variálható, variálják is rendesen, nálam is áll még sorban néhány ötlet amit ki kell próbálni, így esélyesen egyszer én is beruházom egy nagyobb formára.
Ez nem az alaprecept, ennek ellenére ebben a változatban most tényleg semmi extra nincsen. Olyan alapanyagokból készült ami szinte minden háztartásban megvan, vagy ha mégse, akkor a kisközértbõl lehet pótolni. Se mandula, se rózsavíz, se egyéb fûszerkombináció. Mindössze egy kis szerecsendiót reszeltem bele, de az annyira adja magát a fehér csokihoz.
Nehézségi fok: egyszerû
Elkészítési idõ: Összeállítás: kb. 20 perc, Sütés: pici (kb. 3 centis formák esetében) 12 perc* adagonként
Mennyiség: pici (kb. 3 centis formák esetében) kb. 94-110 db attól függõen mennyit teszünk a formába*
Hozzávalók:
- 125g vaj
- 125g fehércsoki
- 4 tojás
- 150g fehér cukor
- 70g barna cukor
- 300g sima liszt
- Másfél teáskanál sütõpor
- 1 teáskanál vaníliaaroma
- fél teáskanál reszelt szerecsendió (elhagyható)
- 1 citrom héja reszelve*
1. lépés
A vajat és a fehércsokit felkockázzuk és vízfürdõ felett* felolvasszuk. Figyelünk rá, mert a fehér csoki hamar megéghet. Hagyjuk egy kicsit kihûlni.
2. lépés
Közben a tojásokat és a kétféle cukrot robotgéppel habosra verjük, kb. 8-10 perc alatt.
3. lépés
A felvert tojáshoz hozzászitáljuk, lisztet, a sütõport, belereszeljük a szerecsendiót, és a citrom héját és a hozzáadjuk a vaníliaaromát. Ezt követõen a kihûlt csokis vajas keveréket, majd elvegyítjük, hogy egy homogén masszát kapjunk.
4. lépés
Elõkészítjük a formát (szükség szerint vajazzuk, lisztezzük) és 180 fokra melegített sütõben kb. 12-13 perc alatt kisütjük, épp csak addig míg a tésztának egy kis színe lesz. Díszítésnek enyhén megszórhatjuk porcukorral. Esetleg fahéjjal vagy szerecsendióval kevert cukorral. Langyosan a legfinomabb.
Megjegyzések:
- A receptet nyugodtan lehet felezni, a leírt mennyiség alapján kb. 100 kicsi és 30-40 nagyobb süti lesz.
- Ha citromosabb ízt szeretnék, akkor pár csepp citromot csavarhatunk még a tésztába.
- A sütési idõre figyelni kell, nagyobbak esetén kb. 15-17 perccel lehet számolni.
- A vízfürdõ azt jelenti, hogy lábosba kevés vizet öntünk, azt feltesszük a fõzõlapra, majd beleteszünk egy hõálló tálat, úgy, hogy az alja ne érintse a vizet. Így olvasszuk össze a csokit a vajjal. A csokis tálat óvatosan vegyünk le a másik tálról, hisz hirtelen megcsaphat a forró gõz.
- Ha szilikonos formánk van (mint nekem) praktikus kivenni a sütõrácsot, és a rácsra helyezve tölteni meg a kis formákat, mert különben nyeklik-nyaklik az egész és kezelhetetlen.
- Jó ötletnek tûnik, hogy a formába egy kevés cukrot szórjunk, és arra öntsük a tésztát. Sajnos a szilikonnak nincs olyan jó hõvezetése, mint a fém formáknak így nem fog 12 perc alatt karamellizálódni, csak beleragad a tészta és nem lesz szép barázdált a süti.
- Ez esetben érdemes egyszer a szilikont is kivajazni egy kicsit. Ha új mindenképp, és akkor is ha régen használtuk.
- Eric Lanlard receptje alapján.
