Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Februárban fánkok minden mennyiségben!
sponsored links
Idén is mint minden évben a februárt nagyrészt a fánkoknak szentelem majd. Farsang, jó hangulat és egy megunhatatlan tésztakülönlegesség.
Már II. Ramszesz, egyiptomi fáraó (Kr.e.: 1290 ? 1224) sírjának dombormûvén is látható egy ?fritõz?, amelyben két rabszolga csiga alakú süteményeket készít. Az egyik a meleg fedõt egy bottal emeli le, a másik a forró süteményt két bottal emeli ki.
Több vallás süteményei között megtalálhatjuk a fánkot. Európai elterjedésérõl kettõ legenda is járja a világot.
Az egyik, a francia beignets nevû sütemény körül alakult ki, amelyet Marie Antoinette királyné (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karneváli éjszakán ismert meg. A királyné a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. A sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertõl vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül megízlett neki, ezért az õt kísérõ lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár tartalmát. A karnevál elmúltával a fánksütõt a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította, és egy kicsit módosította a receptet, és ettõl kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.
Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, hamar divatos süteménnyé és a farsang kísérõételévé vált.
Egy másik forrás szerint a fánk bécsi eredetû édesség.
?Az eset úgy kezdõdött, hogy egy bizonyos Krapfen nevû pék elhalálozván, mûhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyû az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az õ pékségébõl került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részébõl is elzarándokoltak érte az emberek.
Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott.., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, valakinek a fejéhez akarta vágni.
Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illetõ képén csattant, hanem a kályhán lévõ lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az elsõ fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.?
(Részlet Halász Zoltán Mesélõ szakácskönyvébõl)
Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben.
Kalandozzatok velem februárban a fánkok kavalkádjában.
Már II. Ramszesz, egyiptomi fáraó (Kr.e.: 1290 ? 1224) sírjának dombormûvén is látható egy ?fritõz?, amelyben két rabszolga csiga alakú süteményeket készít. Az egyik a meleg fedõt egy bottal emeli le, a másik a forró süteményt két bottal emeli ki.
Több vallás süteményei között megtalálhatjuk a fánkot. Európai elterjedésérõl kettõ legenda is járja a világot.
Az egyik, a francia beignets nevû sütemény körül alakult ki, amelyet Marie Antoinette királyné (1755-1793), XVI. Lajos hitvese, egy kalandos karneváli éjszakán ismert meg. A királyné a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. A sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertõl vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül megízlett neki, ezért az õt kísérõ lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár tartalmát. A karnevál elmúltával a fánksütõt a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmesélte a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász finomította, és egy kicsit módosította a receptet, és ettõl kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.
Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, hamar divatos süteménnyé és a farsang kísérõételévé vált.
Egy másik forrás szerint a fánk bécsi eredetû édesség.
?Az eset úgy kezdõdött, hogy egy bizonyos Krapfen nevû pék elhalálozván, mûhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyû az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az õ pékségébõl került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részébõl is elzarándokoltak érte az emberek.
Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott.., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, valakinek a fejéhez akarta vágni.
Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illetõ képén csattant, hanem a kályhán lévõ lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az elsõ fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.?
(Részlet Halász Zoltán Mesélõ szakácskönyvébõl)
Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben.
Kalandozzatok velem februárban a fánkok kavalkádjában.
