Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Farmer házicipõ - páromnak
sponsored links
Amennyiben arra vagy kíváncsi, hogy hogy is kell készíteni egy ilyen cipõt otthon könnyen és egyszerûen, akkor Prudent Baby oldalát ajánlom áttanulmányozásra. Én viszont meg tudom mutatni, hogy az én ügyködésem nyomán hogy alakult a cipõ.
Mivel a sajátomnak nagy sikere volt, párom igényt jelentett e saját példányra is. Kihívás volt benne, mert szerintem még nem készült a világon olyan cipõ, ami számlára megfelelõ lenne.
Azért persze próbálkozni lehet: a szabásmintát két irányba módosítottam: egyfelõl megnöveltem a hosszát jó két centivel, másfelõl az oldalmagasságot levettem, mert azt az elõzõ cipõnél is korrigálnom kellett.
A külsõ oldalának maradék farmeranyagokat vettem: mivel most már csak elõre levágott négyzeteim voltak (majd egyszer elmagyarázom miért), így azokból varrtam össze 3-3 darabot oldalanként. Tehát összesen 12 négyzetet. Próbáltam úgy-ahogy különbözõ anyagokat venni.
A belsejének pedig kordbársonyt választottam (maradék méterárúként vettem valamikor még régen), mert ez puha és meleg... pont kompatibilis párom kényes és fázós lábával. (o;
Talpnak vastagabb (de még varrógép által varrható) bõrt választottam.
Az összeillesztés jó móka, mert most már tudom, hogy mi mihez passzol.
És tanultam az elõzõnél, a gumit most nem az Achilles-ínnál húztam be, hanem elölrõl, így a csomó sem fogja nyomni a lábát. (nem úgy, mint nálam...)
A talpba a bõr és a kord közé most is a Deichman mezítlábas talpbetétje került.
A cipõ végül jól sikerült, bár hosszas könyörgéssel sikerült csak rávennem páromat, hogy vegye fel, viselje kicsit, mert a varrások, a talpbetét az által fognak rendezõdni, és úgy lesz kényelmes. Most már fel szokta olykor-olykor venni. Tõle pedig ez már elismerés. (o;
Mivel a sajátomnak nagy sikere volt, párom igényt jelentett e saját példányra is. Kihívás volt benne, mert szerintem még nem készült a világon olyan cipõ, ami számlára megfelelõ lenne.
Azért persze próbálkozni lehet: a szabásmintát két irányba módosítottam: egyfelõl megnöveltem a hosszát jó két centivel, másfelõl az oldalmagasságot levettem, mert azt az elõzõ cipõnél is korrigálnom kellett.
A belsejének pedig kordbársonyt választottam (maradék méterárúként vettem valamikor még régen), mert ez puha és meleg... pont kompatibilis párom kényes és fázós lábával. (o;
Talpnak vastagabb (de még varrógép által varrható) bõrt választottam.
És tanultam az elõzõnél, a gumit most nem az Achilles-ínnál húztam be, hanem elölrõl, így a csomó sem fogja nyomni a lábát. (nem úgy, mint nálam...)
A cipõ végül jól sikerült, bár hosszas könyörgéssel sikerült csak rávennem páromat, hogy vegye fel, viselje kicsit, mert a varrások, a talpbetét az által fognak rendezõdni, és úgy lesz kényelmes. Most már fel szokta olykor-olykor venni. Tõle pedig ez már elismerés. (o;