Falatozás Katinkával
sponsored links
A Patricius következõ bora, amelyhez falatoznivalót kellett készítenem már kifejezetten édes. Konrétan isteni nektár. Még nem az a nehéz aszú, de már kellõen komoly tartalommal bír. Nálam értõbb borivók így írnak róla: "Kizárólag Furmintból készítettük ezt a friss,lendületes, gyümölcsös ízvilágú édes bort. A késõ õsszel zajló szüreten részben túlérett, részben töppedt, aszúsodott szemeket tartalmazó fürtöket szedtünk, melyet húsz hónap tölgyfahordós érlelés követett. A bor cukortartalma egy négyputtonyos aszúénak felel meg, de a magasabb savtartalom és az alkohol szépen kiegyensúlyozza ezt az édességet." Szóval mondom én, hogy jó.
Elsõ hallásra talán furcsa, én egy rendes fõételt kreáltam ehhez is, ami akár langyosan-hidegen is fogyasztható. És szerénytelenül állíthatom, remekül összepasszoltak a borral. Az ízjegyek közül ugyanis én a sárgabarackot emeltem ki, ami az én palackomat gyönyörûen kisajátította magának.
Készítettem tehát egy édeskés, fûszeres ragut, mondhatni hússalátát. Ezt pedig egy kéksajtos kosárkában tálaltam, ami egyrészt további sós ízekkel gazdagította az ételt, másrészt zsírossága révén felszívja és ellensúlyozza a magas alkoholtartalmat.
A húsos rész így készült:
1 jókora csirkemellet kifiléztem. Egészen apró, olyan centis darabokra kockáztam. Fûszereztem sóval, borssal. Mély ...