sponsored links

Esténként, amikor tehetem, futok. Mondjuk, prĂłbĂĄlok hetente legalĂĄbb hĂĄromszor. Ma is nekivĂĄgtam a szokĂĄsos tĂĄvomnak: le majdnem teljesen a Balaton-partig, egészen pontosan a Jégsarok nevĂť fagyizĂłig, ott jobbra, majd az Erkel Ferenc utcĂĄtĂłl kezdve kĂśvetem nagyjĂĄbĂłl azt a metĂłdust, hogy egy utcĂĄt fel, egyet balra, egyet fel, egyet balra, egészen a fþútig. Ismerkedem az utcanevekkel, most mĂĄr tudom melyik a MezĂľ Imre meg a GĂĄbor Áron, meg még sok mĂĄst is. Eszembe jutott futĂĄs kĂśzben, hogy milyen klassz lenne, ha egy olvasĂł megismerne az utcĂĄn, itt Vonyarcon. Hogy tulajdonképpen a statisztikai valĂłszĂ­nĂťsége nem is olyan kicsi - mĂĄsrészt azért mégis az. Szeretek olvasĂłkkal talĂĄlkozni, mindig pozitĂ­v megerĂľsĂ­tést jelentenek szĂĄmomra ezek az események, hogy csinĂĄljam csak tovĂĄbb, jĂł lesz ez.
AztĂĄn azon morfondĂ­roztam, milyen égbekiĂĄltĂł, hogy mikĂśzben a zĂśldségesnél 550-ért tegnap olyan cseresznyét kaptam, ami érezhetĂľen nem aznapi szedés volt, ĂştkĂśzben legalĂĄbb Ăśt olyan hatalmas cseresznyefĂĄt szĂĄmoltam meg, amelyikrĂľl mĂĄr rohadt le tulajdonképpen az egész termés.
SzomorĂş - gondoltam, amikor elment mellettem négy lĂĄny. NĂľ. EgyikĂźk utĂĄnam kiĂĄltott:
- MĂłni!
Megfordultam, és mĂĄr tudtam, mit fog mondani:
- Olvaslak!
Bizony, ott és akkor megismerkedtem Judittal, aki csapatépĂ­tĂľ tréningre jĂśtt a ...