Az Ăşgy volt, hogy volt egyszer egy egyszeri leĂĄny, valahol a KĂĄrpĂĄt-medence mélyén. Élt, éldegélt, mint minden rendes bĂĄcskai leĂĄnyzĂł. Krumplievest evett meg grĂ­zes tésztĂĄt, szilvĂĄs lepényt meg csorgatott tojĂĄslevest. Igen ĂĄm, de csĂşnya nagy homokszem kerĂźlt abba a bizonyos mahinĂĄba, amikoris elkezdett szakĂĄcskĂśnyveket Ă­rogatni az istenadta. Mert az egy dolog, hogy az ember lĂĄnya papĂ­rra veti a nagymama titkos és nehezen reprodukĂĄlhatĂł tortĂĄit meg a nagynéni még titkosabb pogĂĄcsĂĄit. De aztĂĄn elkezdenek jĂśnni a mĂĄsok szakĂĄcskĂśnyvei is. SzĂźletésnap? SzakĂĄcskĂśnyv. Névnap? SzakĂĄcskĂśnyv. Stb.

És kitĂĄgul a vilĂĄg. Jé, mĂĄshol egészen mĂĄshogy fĂľznek. Jé, imĂĄdom a szĂłjaszĂłszt! BĂłlogat nagy egyetértésben az idĂľkĂśzben beszerzett férjjel egyĂźtt, aki meg csak adja alĂĄ a lovat. Jé, a csĂ­pĂľs ételek is tĂśk finomak! És jé, a mungĂłbab csĂ­rĂĄt is meg lehet enni! Ki gondolta volna?

Meg aztĂĄn olyanok is elĂľfordulnak, hogy meghĂ­vjĂĄk holmiféle étterem megnyitĂłra is az ilyen irkĂĄlgatĂł egyedeket, hĂĄtha arrĂłl a bizonyos helyrĂľl is szĂźletik pĂĄr sorocska.

SzĂłval szegény mit sem sejtĂľ fĂľhĂľsĂźnk imĂ­gyen beleszeretett a pad thai (vagy valami hasonlĂł) névre hallgatĂł ...

sponsored links