Etyek-Budai borvidék - Nyakas Pince (Tök)
sponsored links
A fõvárostól nyugatra, a Budai-hegység lábától az Etyeki-dombságon át egészen a Velencei-hegységig fellelhetõk az Etyek-Budai Borvidék szõlõskertjei. A Nyakas Pince legfõbb dûlõinek a Budajenõ határában lévõ Öreg-templom-völgy és Körte-völgy, illetve a Tök községet északról határoló Nyakas-hegy ad otthont.
Az egykori Budakörnyéki borvidék valaha Szentendrétõl Tétényig a Duna partvonalában elterülõ hegy- és dombvidék szõlõit foglalta magába. Ez a vidék a történelem elõtti idõkben is lakott volt. Négy fõ körzetre oszlott: Szentendrei szõlõk, Budai szõlõk (óbudai, Sashegy környéki), Promontori szõlõk, Tétényi szõlõk. Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott a szõlõtermesztés, és az itt élõ emberek megélhetésének fõ forrásává vált.
Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetõen a török hódoltság után fõleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. Európai hírre tett szert a Buda-Sashegyi Kadarka, amit Fekete kadarkából készítettek. A sok háború jelentõsen meggyérítette a szõlõket.
A törökök kiûzése után német nemzetiségû szõlõmûvelõk is telepedtek le. Az 1736-41. évi promontori szõlõtulajdonosok névsorában szereplõ 572 névbõl 309 német hangzású, ami tudatos német betelepítésre enged következtetni. 192 név szerb és csak 50 magyar a névsorban. A Duna kiváló szállítási lehetõséget jelentett, így a borok tárolására nagy pincék épültek, amelyek többsége ma is mûködik.
A törökök kiûzése után német nemzetiségû szõlõmûvelõk is telepedtek le. Az 1736-41. évi promontori szõlõtulajdonosok névsorában szereplõ 572 névbõl 309 német hangzású, ami tudatos német betelepítésre enged következtetni. 192 név szerb és csak 50 magyar a névsorban. A Duna kiváló szállítási lehetõséget jelentett, így a borok tárolására nagy pincék épültek, amelyek többsége ma is mûködik.
A XVIII. század második felében rendszeressé vált a szõlõtelepítés Promontoron és ...