Az epres limonĂĄdé a mĂĄjusi nĂľk lapja konyhĂĄbĂłl van, elvileg a gyerekek elkĂĄprĂĄztatĂĄsĂĄra szolgĂĄl, hĂĄt nĂĄlunk Ă­gy harminc felé (ĂĄĂĄĂĄh rémes, rémes, réééééémes) is nagy sikere volt. Annyit vĂĄltoztattam, hogy lime hiĂĄnyĂĄban csak citromot hasznĂĄltam (és a héjĂĄt nem, mert nem bio volt és nem is szeretem a citrushéjakat).

A fĂĄnk pedig, mondjuk azt, hogy ĂśtletadĂłként ĂĄlljon itt. Egy-két hete Levi megkĂ­vĂĄnta a derelyét, Ăşgyhogy vettĂźnk egy zacskĂłnyi mirelit tĂşrĂłs derelyét. Én nem szeretem se a derelyét, se a barackos/szilvĂĄs gombĂłcot, Ăşgyhogy nem is szoktam egyiket sem csinĂĄlni. GombĂłcbĂłl anyĂĄm szerencsére fedezi az igényeit, derelyét viszont nem szokott Ăľ sem, Ăşgyhogy maradt a félkész. Mivel elĂľszĂśr vettem ilyet, megnéztem a zacskĂłt, mit Ă­rnak az elkészĂ­tésrĂľl, nem mindegy hogy fagyosan kell fĂľzni, vagy felengedve?. AmĂşgy fagyosan. De utĂĄna megemlĂ­tik azt is, hogy jĂł olajban sĂźtve csokolĂĄdépudinggal tĂĄlalva is. HĂĄt Ă­gy mĂĄr engem is érdekelni kezdett a dolog. A fĂľ ellenérzésem ugyanis ezekkel a derelye/gombĂłc dolgokkal, hogy puhĂĄk, nyĂĄlkĂĄsak, és zsemlemorzsa van rajtuk (az a rĂĄntott cuccokra valĂł és kész)...

Folytatás a blogon ... lillafoz.blogspot.com/2011/05/epres-l...