Eperlekvár
sponsored links
A hétvégi grillparti kezdete elõtt barátaimmal kimentünk epret szedni a földekre a Békásmegyer után lévõ Metró áruház mögé. Naivan egy hatalmas kosarat cipeltem magammal, hogy azt jól teletöltöm és lekvárt fõzök belõle. Családunkban a legnépszerûbb lekvár a fiúk körében. De nagy csalódásomra egy szem érett epret nem találtam az egész eperföldön. Ezért hétfõn kimentem a piacra és felszerelkeztem. No nem nagyon, csak emberi léptékkel készítettem egy adag lekvárt. Még a férjem is segített a pucolásban, válogatásban. Így nem untam el vele az életem. Hat üveggel lett belõle.
Hozzávalók:
Elkészítése:
Az epret jó társaságban megpucoltuk, folyó hideg víz alatt alaposan átmostam és rétegezve a cukorral a lekvárfõzõ fazekamba tettem. Ilyenkor illik hagyni összeérni a cukrot és az epret, de én nem vártam, hanem kis részét botmixerrel összetörtem, de már közben forraltam fel a gyümölcsöt.Beleszórtam a fahéjat. Késsel felvágtam a vaníliát és kikapartam minden apró kis fekete magját. Egy kis kardamomnak nem tuttam ellenállni, úgyhogy az is került bele. Egy nagy citromot alaposan megmostam, megtöröltem és a héját belereszeltem a lekvárba. Egész levét is hozzáadtam. Ekkor már igencsak finom illatok terjengtek a konyhámban. Mikor felforrt, az 1-2 kanál cukorral elkevert pektint is hozzáadtam és az utasításnak megfelelõen 5 percig forraltam. Akkor már készen álltak a gondosan kimosott, kiszárított, kimikrózott üvegek. Azonnal szinültig mertem lekvárral. Az üveget lefedtem dupla réteg folpackkal és gyorsan rácsavartam a tetejét. Hagyományos módon,- mint a nagymamám,- újságba csomagoltam az üvegeket, egy nagy kosárba raktam õket és plédekkel becsavarva eltettem. Ilyenkor másfél, két napba is beletelik, mire kihûl a lekvár. Ekkor már felpakolom a félhomályos polcra õket.
Azért volt egy kis mustra is. A fiam természetesen mára császármorzsát rendelt a lekvárhoz. Elismeréssel nyilatkozott a minõségérõl. Kezdhetem nemsokára az újabb adag fõzését, mert ilyenkor nekilát és máris felfalja szinte az egészet.
Hozzávalók:
- 4 kg megtisztított eper
- 80 dkg cukor
- 1 nagy biocitrom reszelt héja és leve
- 1 rúd vanília kikapart magjai
- 1 ek fahéj
- 1 nagy csipet õrölt kardamommag
- 30 g Kaldenekker féle pektin
Elkészítése:
Az epret jó társaságban megpucoltuk, folyó hideg víz alatt alaposan átmostam és rétegezve a cukorral a lekvárfõzõ fazekamba tettem. Ilyenkor illik hagyni összeérni a cukrot és az epret, de én nem vártam, hanem kis részét botmixerrel összetörtem, de már közben forraltam fel a gyümölcsöt.Beleszórtam a fahéjat. Késsel felvágtam a vaníliát és kikapartam minden apró kis fekete magját. Egy kis kardamomnak nem tuttam ellenállni, úgyhogy az is került bele. Egy nagy citromot alaposan megmostam, megtöröltem és a héját belereszeltem a lekvárba. Egész levét is hozzáadtam. Ekkor már igencsak finom illatok terjengtek a konyhámban. Mikor felforrt, az 1-2 kanál cukorral elkevert pektint is hozzáadtam és az utasításnak megfelelõen 5 percig forraltam. Akkor már készen álltak a gondosan kimosott, kiszárított, kimikrózott üvegek. Azonnal szinültig mertem lekvárral. Az üveget lefedtem dupla réteg folpackkal és gyorsan rácsavartam a tetejét. Hagyományos módon,- mint a nagymamám,- újságba csomagoltam az üvegeket, egy nagy kosárba raktam õket és plédekkel becsavarva eltettem. Ilyenkor másfél, két napba is beletelik, mire kihûl a lekvár. Ekkor már felpakolom a félhomályos polcra õket.
Azért volt egy kis mustra is. A fiam természetesen mára császármorzsát rendelt a lekvárhoz. Elismeréssel nyilatkozott a minõségérõl. Kezdhetem nemsokára az újabb adag fõzését, mert ilyenkor nekilát és máris felfalja szinte az egészet.
A blogban közölt receptjeim, fotóim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetõk más oldalakon. Ez alól kivételt képeznek azok a weboldalak, ahol nem közlik az egész írást, csak elsõ sorait, folytatásért pedig a blogomra kattint az olvasó.