Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
EGÉSZSÉGPÉNTEK: GÉNTECHNOLÓGIA
sponsored links
...avagy utazás az ismeretlenbe
Valamikor réges - régen a földjeit, kertjét mûvelõ felelõs gondolkodású ember nem a vetõmagboltban vásárolta az ismeretlen helyrõl származó vetõmagokat, hanem õ maga ?mentette át? évrõl-évre a következõ vetésig. Ami nem volt nagy ördöngösség: nagypapám a legfinomabb sárga- és görögdinnyék, a legtöbbet termõ paprika, paradicsom, - és még sorolhatnám hány zöldségféle- magvait vette meg, s õrizgette tavaszig. Lehet, hogy a következõ évi termés ? az idõjárási viszonyok függvényében ? csak akkora volt, ami a családunkat ellátta, de legalább biztosan tudtuk: az, amit megeszünk nem természetellenes beavatkozások, kémiai-, vegyi-, genetikai- machinációk végterméke. A géntechnológia viszont olyan molekuláris növénynemesítési módszer, amely a sejtek belsejében megváltoztatja a genetikai információt. Ezáltal a növények kedvezõ tulajdonságokkal fognak rendelkezni, és olyan anyagokat termelnek, amelyek az adott fajban az evolúció során nem alakulhatott ki, vagy nem az ember által kívánt mennyiségben és minõségben.
A géntechnológiai beavatkozások során elõször a cél az volt, hogy olyan növényfajokat hozzanak létre, amelyek növényvédõ szerek nélkül állnak ellen a kártevõknek, vírusoknak, gombáknak, baktériumoknak, rovaroknak. A következõ lépés az volt, hogy javítsák a növények a minõségét és termési mennyiségét. Napjainkban pedig azért folynak a kutatások, hogy a növények ne csak élelmiszerek legyenek, hanem ipari alapanyagok, speciális molekulák, ehetõ vakcinák. Cél még a növény-védõszerek használatának visszaszorítása is, amivel megalapozható lenne a környezetbarát mezõgazdasági termelés. A géntechnológia széleskörû bevezetése óriási körültekintést igényel, hiszen ez idáig még nem ismertek a veszélyei ? így, a közélelmezésre szánt növényeknél sem tudható milyen hatással lennének hosszabb távon a fogyasztókra. Az eljárások során kialakuló növénymutánsok egészségre gyakorolt hatása még nem ismert, számos kutatás vizsgálja. Az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is. Magyarországon jelenleg nem engedélyezett genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek elõállítása sem folyik, azonban nem zárható ki teljes biztonsággal, hogy génmódosított (GMO) élelmiszerek lépik át a határt és kerülnek az asztalunkra anélkül, hogy tudnánk róla.
Tények a GMO-ról röviden:
- A világ legnagyobb GMO - növényeket termesztõ országai: USA, Kanada, Argentína.
- Létezik egy rovar-rezisztens kukoricafajta, amelyet a gödöllõi Szent István Egyetem és a Növényvédelmi Kutatóintézet szakemberei megvizsgáltak, és megállapították, hogy magyar környezetben két-háromezerszer annyi toxint termel, mint amennyit az ugyanezen hatóanyagot tartalmazó hagyományos rovarirtó szer. A méreg egy része a kukorica betakarítása után is megmarad a talajban. Ennek a GMO-kukoricának a pollenje több mint 500 méteres távolság megtételére is képes, ezáltal a hagyományos kukoricatáblák egyedeit beporozva méregtermelõ hibrideket hoz létre.
- A GMO-dohány olyan mérget kezdett termelni, amire a kutatók nem is számítottak, holott az eredeti növényben nyoma sem volt annak.
- Az átalakított élesztõben is 40?200-szorosára nõtt egy méreganyag mennyisége.
- A GMO-burgonyát tartalmazó táppal etetett patkányok gyomor- és bélfalának vizsgálatakor a növény genetikai módosításában felhasznált DNS-darabok hatására az emésztõrendszer hámsejtjeiben felgyorsult a sejtosztódás, aminek következménye vastagbélrák kialakulása lehet.
- A GMO-növények pollenjének belégzése különös veszélyt jelenthet, mert egyrészt allergiás tüneteket okozhat, másrészt egyelõre ismeretlen az a hatása, vajon miként reagálnak a légzõszervek szövetei a pollennel való találkozásra.
A fentiek figyelembevételével egyre biztosabban állítható - a génmanipuláció ismeretlen és felfedezésre váró szegmense a tudománynak, ahol az elért eredmények mindamellett, hogy figyelemreméltók, egyben figyelmeztetõek is: olyan területen járunk, ahol érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések is. Valamikor réges - régen a földjeit, kertjét mûvelõ felelõs gondolkodású ember nem a vetõmagboltban vásárolta az ismeretlen helyrõl származó vetõmagokat, hanem õ maga ?mentette át? évrõl-évre a következõ vetésig. Talán ma is így lenne a legbiztonságosabb.