Együnk gazt!
sponsored links
Tulajdonképpen elég jó vagyok: 3 nap leforgása alatt egyszer elköltöztem otthonról, aztán meg vissza. Természetesen nem hazudtoltam meg önmagam: 5 táskával, ebbõl 1 volt ruha, a többi kaja, edény, fényképezõs kellék, kiegészítõ. (Hogy a böhömnagy deszkáimat, és a fûszernövényeket már ne is említsem.)
Van ugyanis egy nyaralónk a Velencei-tó mellett. Nem az a húdenagy valami, de igazán bájos, és nem mellesleg van kert meg minden. Imádom.
Kicsit sajátnak is tekintem, néha az az érzésem. Talán ez okozza a vágyat már a második tavasszal, hogy ott éljek. Egyedül, önállóan.
Idáig teljesen oké is a dolog. A problémák ott kezdõdnek, hogy nincsen internet. Illetve lehetne szerezni, csak a gépemen szinte semmi sem fut, hála a Linuxnak. (Állandóan szívok miatta. Pl. 3 hónapja letöltöttem a 11-es verzióját, mivel annyira kínálgatta. Azóta nincsen adobe flashplayerem, vagyis semmilyen videót nem tudok megnézni. Ennek ellenére fel sem merül, hogy lecseréljem. Már úgy megszoktam, és amúgy is...szeretem :).) Elméletben mondjuk apa tudna valamit szerezni, csak ahhoz hosszú idõre meg kéne válnom a gépezettõl. Szóval szívás az egész.
DE ami kiütötte a biztosítékot, az a sütõ. Hogy nem tudok normálisat sütni. Tavaly valamiért sikerült, de most... Még péntek este bepróbálkoztam egy egyszerû kevert tésztával (még csak nem is valami érzékeny piskótával), és ...