Egyedül de jó is
sponsored links
Eltelt felettem két hónap, és tegnap végre újra egyedül fõztem, persze a mankó segített. Nem volt terv, elõkészület, bármilyen megfontolás, csak a hirtelen bekopogó éhség, amit azt hiszem, a hétvége bõre szabott kulináris élvezeteinek is köszönhettem, szóval megszoktam, hogy eszem. Herr Paprika gondoskodott ugyan, nálam viszont gyorsabban történt a fogyasztás a tervezettnél, az éhség pedig egyre csak visszatért. Próbáltam nem észrevenni, nem gondolni rá, de nem szeretem az üres gyomromat, szóval jól gondolják, nem sikerült. Ideje volt ráébredni, hogy csak úgy védekezhetek, ha nem maradok meg az ábrándozásnál, helyette inkább fõzök. Gyorsan felmértem a lehetõségeket, a hûtõben várt a zöldbab, a kamrában a polcon néhány üveg paradicsomlé Pannitól, kosárban hagyma, fiókban fûszerek, fejemben összeállt a kép, kezdõdhetett a kaland. Néhány napja már ...