A tĂ­z évvel ezelĂľtt Ăşjra megnyitott CentrĂĄl hamar a kedvenc helyemmé vĂĄlt, és ennek akkor elsĂľsorban az enteriĂľr volt az oka. BĂĄr azĂłta tĂśbb tĂśrténelmi kĂĄvéhĂĄzunk megĂşjult, ezen kĂ­vĂźl egyik sem abban a formĂĄban, ahogy azt a Nyugat nemzedékének Ă­rĂĄsait olvasva elképzeltem.

Az, hogy csak szigorĂş férfiak szolgĂĄlnak fel, Il Gatto Neroval ellentétben nekem soha nem volt szimpatikus. (BĂĄr ezen a héten, e téren is ĂĄttĂśrés tĂśrtént: a pincér, akinél a kĂĄvémat rendeltem, végig mosolygott rĂĄm, és kifejezetten kedvesen viselkedett.)

A kĂĄvéhĂĄz az idén 125 éves, és vĂĄltozatlanul a monarchia nagykĂĄvéhĂĄzainak hagyomĂĄnyĂĄt szeretné ĂşjjĂĄéleszteni és a magyar gasztronĂłmiai gyĂśkerekre tĂĄmaszkodva megĂşjĂ­tani a kĂĄvéhĂĄzi konyhĂĄt.

Nemrégiben ĂśrĂśmteli felkérést kaptam tĂľlĂźk, hĂĄrom mĂĄsik ...

Folytatás a blogon ... ketcicakonyhaja.blog.hu/2012/04/19/ce...