Egy kis India - Aloo gobi, ha szeretitek a karfiolt..
sponsored links
Brüsszeli hét évünk három nemzet jegyében telt el. Elõször a marokkói konyhát tanulmányoztuk az alattunk lakó Casablancából érkezett család jóvoltából. Miután egyszer megemlítettük,hogy mennyire szeretjük a marokkói konyhát,gyakran hoztak kóstolót, kuszkuszt,tajine-t,süteményeket.
Második lakásunk egy társasház ötödik emeletén volt, a harmadik szintet pedig az indiai követség bérelte négy család számára. A színes szárikba öltözött nõk egész nap együtt voltak, fel-alá járkáltak a lakások között. Társalgásunk fõleg a bedobott áruházi prospektusok fordítására korlátozódott,ami alaposan feladta nekem a leckét,mivel angol tudásom enyhén szólva basic, õk pedig egy szót sem beszéltek franciául.
"Barátságunk" akkor mélyült el,amikor leesett az elsõ hó. 4 éve nem esett annyi, hogy szánkózni is lehessen, de akkor igen.A kis indiai gyerekek még soha nem láttak se havat, se szánkót, úgyhogy elhívtuk õket magunkkal a közeli erdõbe.Jött a papájuk is, aki szomorúan nézte az önfeledten szánkózó gyerekeket. "Na ilyet se látnak egyhamar. Jövõ héten áthelyeznek Szaúd-Arábiába." Az indiai diplomatáknál ugyanis az a szokás,hogy az európai külszolgálat után mindig Európán kívüli terület következik.
Indiai barátainktól nem kaptunk kóstolót. Csak a szagokból.... Valamilyen rejtélyes oknál fogva a konyhájuk elszívója összeköttetésben állt a mi fürdõszobánkkal, úgyhogy állandóan ...