Egy halpogácsa története
sponsored links
Van az úgy hogy semmi nem jön össze. Rosszul kezdõdik a nap, azután a negatív energiák bevonzák egymást. Akárcsak ma is...nehézkesen és döcögõsen indultunk. Nem kell a fõztöm Abinak, fintorog, arcokat vág, kiköpi. A végén mindig megenyhülök és adok neki valami kedvére való rágcsát, mert nem bírom nézni, hogy ,,éhezik". Persze éhezésrõl szó sincs, egyszerûen csak arról, hogy válogat, vagy mindent a fogzás számlájára lehet írni. :-)
Tegnap este megint Jamie halas pitéjét ettük, de olyan botrányos képek születtek róla, amiket nem osztanék meg a kedves olvasóval. Ma ismét halat kívántunk, de péntek lévén a helyi szupermarketben szereztem be a lazacot hozzá.
Eddig meg is voltam elégedve az ott vásárolt filékkel. Elõre csomagolt, Saucy Fish Co. márkanévre hallgat. Mellé kis tasakban pesto vagy napérlelte paradicsomos szósz is jár, amit legtöbbször salátára öntök dresszingnek. Egy szó mint száz, alaposan vásárolok, és ma is hosszasan méricskéltem az elõre csomagolt lazacokat. Mindig ellenõrzöm a lejárat dátumát és bár mindegyik 27 dkg-s egységcsomagban van, próbáltam kiválasztani a legducibb lazacokat.
A csomagot kibontva, idehaza nagyon soványkának tûntek a halfilék, így biztos ami biztos alapon rádobtam õket a mérlegre. Jól sejtettem, 27 dkg helyett 24.4 dkg-t mutatott a nemrég vásárolt és pontos mázsa. Kicsire nem adunk, de mégis pimaszságnak tartom, hogy íly módon lecsalták a filék majd 10%-át. Nem vagyok idõmilliomos, de úgy érzem emiatt ...