"... vedd tudomĂĄsul, lĂĄtni sem bĂ­rlak benneteket! HĂĄnyingerem van, ha rĂĄtok nézek! Legyek csak huszonegy, azonnal itthagyom ezt a porfészket! A lĂĄnyok a suliban azt mondjĂĄk, ha nekik ilyen szĂźlei lennének, mĂĄr rég Ăśngyilkosok lettek volna. De én nem teszem meg nektek ezt a szĂ­vességet. Elmegyek a nyugati partra és hĂ­res leszek! De addig is nem akarlak lĂĄtni benneteket, soha tĂśbbé! - Jennifer utolsĂł szavai mĂĄr az emeleti lépcsĂľrĂľl visszhangzottak, majd bevĂĄgta maga mĂśgĂśtt az ajtĂłt, (a fĂľszurkolĂłi dressze a székrĂľl a fĂśldre hullott, de mit érdekelte ez most Ăľt) és zokogva az ĂĄgyĂĄra vetette magĂĄt. A szemetek! A rohadt szemetek (az apja és az anyja) csinĂĄlhatnak bĂĄrmit, Ăľ akkor is elmegy Dick McCarthy szĂźlinapi bulijĂĄra, ha a holttestĂźkĂśn keresztĂźl kell a bejĂĄrati ajtĂłig gĂĄzolnia is. Ez az Ăśtlet furcsamĂłd kéjes érzéssel tĂśltĂśtte el" ...

Folytatás a blogon ... malackaraj.blog.hu/2011/10/09/ecetes_...