Ebéd önmagammal

2011-09-25

sponsored links

Szeretek néha egyedül lenni... Igyekszem tudatosan élni, szeretem átgondolni, hogy hol és hová tartok és jó úton haladok-e a kitûzött célok felé. Legtöbbször tervezek, beosztom az idõmet, mert ha nem így teszek, azon kapom magam, hogy elrepült... elrepült az idõ anélkül, hogy valami "hasznosat" csináltam volna. Persze ez nem azt jelenti, hogy szögletes vagyok... igen, vannak spontán dolgok is az életemben. Például, amikor rám tör a tésztaéhség, a tervekkel ellentétben, képes vagyok bármikor nekiállni fõzni, hogy vágyamat csillapítsam. Ez is spontaneitás, nem?! :)
Visszatérve az egyedüllétre... gyermekkoromban a nagypapámnak volt egy "szertartása", szüksége volt heti pár óra egyedüllétre. A konyha volt a komfortzónája, így az egyedüllét helyszínéül is ezt választotta. Éveken keresztül, minden héten pár óra... pár óra, amit önmagával töltött... amikor elkészítette és elfogyasztotta a kedvenc, egyszerû kis ételét: krumplilevest frissen gyúrt csipetkével. 
Érdekes módon nekem is a konyha lett a komfortzónám, fõzés közben tudok igazán kikapcsolni, itt tudok kizárni minden zavaró tényezõt.... csak én, a gondolataim, a rutinszerû mozdulatok, az illatok és az ízek... aztán kész is az ebéd, amit elfogyasztok... önmagammal. :)
A legutóbbi ilyen ebédem a Túrós táskaleves, amit életemben elõször készítettem egy kedves kolléganõm nagymamájának, Teri mamának receptje alapján. 

Túrós táskaleves /4 személyre/ ...


Folytats a blogon ... tisztateszta.blog.hu/2011/09/25/turos...

sponsored links

Keres?s