Dióka
sponsored links
Furcsa dolog ez a karácsony.
Egyfelõl öröm, készülõdés, várakozás, ...a másik részrõl viszont teher.
Mert mondjuk ki õszintén: a társadalom által felállított konvenciókat szeretettel nem lehet kielégíteni. Már évek óta figyelem csendesen az embereken decemberben eluralkodó vásárlási lázat, de elõször idén fogalmazódott meg bennem, hogy a karácsony átalakult. Mint sok más, ez is áldozatul esett a fogyasztói társadalomnak.
Mindenhonnan ez folyik.
Hogy áthelyezõdött a hangsúly az ajándékozásra, kiveszõben a valódi értékek. Ha ennyire pontosan tudjuk, miért nem változtatunk?
Nagyjából egy hete lehetett, amikorra az addig még csak szorító érzés olyan mértéket öltött, hogy le kellett ülnöm elgondolkozni, mi okozhatja.
Nem várom a karácsonyt.
Nem érzem többnek, mint egy igen komoly - ráadásul kiiktatható - feszültségforrásnak az életemben. Miért van az, hogy a karácsony nem szól másról, mint az ajándékokról és a lefõzendõ menüsorokról? Nem kéne ennek többnek lennie? Másnak?
Sütögetem a sütiket. Takarítok. Meglepetésekért járom a várost. Esténként a szenteste vacsoralistáját próbálom ...