csúcstámadás
sponsored links
bár ‘a képzés legjobb faszija’ díjamat a terembe lépése 1. másodpercében odaítéltem neki, ez sem volt elég sajnálatos mód, hogy az örvény- és egyéb szivattyúk csodálatosságát taglaló 3 órás elõadása 4 percnél tovább lekössön – távozásról szó sem lehetett (remélvén, hogy a vizsgán egy fél jegyet csak fog számítani, hogy legalább végigültem – és ahogy most látom ez a fél jegy pont egy féllel lesz több a 0-nál, amit már lehet felfele kerekíteni), elolvastam a heti híranyagot, megnéztem mindenki télnek örvendezõ cuki gyerekét a fészbukon, aztán az instagramon találtam egy képet és máris megvolt a vasárnapi program.
annyira lelkes lettem, hogy még azt is komolyan gondoltam, hogy vasárnap tényleg korán fogunk kelni és tényleg elmegyünk és tényleg lenyomunk egy 20 km-es kört a Csóványos tetejéig meg vissza.
(…)
aztán 10 körül felébredtünk, megreggeliztünk, közben a kirándulást 4szer újraterveztük és végül abban maradtunk, hogy hát akkor Normafa…
na, ebbõl lett ez a tepsi pogácsa.
a Csóványost meg majd legközelebb hódítjuk meg.
Hozzávalók
- 25 dkg túró
- 25 dkg liszt
- 25 dkg vaj
- 1 tojás + 1 másik a kenéshez
- 15 g friss élesztõ
- só
Know-how
- az összes hozzávalót a lekenéshez szükséges tojás kivételével összegyúrtam (összegyúrattam a robottal), befóliáztam és betettem a hûtõbe fél órára.
- a fél óra leteltével a tésztát kinyújtottam, egész vékonyra, megkentem az egyik felét tojással, ráhajtottam a másik felet, újra kinyújtottam, megkentem, hajtottam, nyújtottam - vajjal kellett volna, de a 25 dkg vaj a tésztában így is anyagi romlásba döntött, illetve a hajtások után nem ártott volna, ha hagyom kelni újra meg újra a tésztát - de én pogácsát akartam, gyorsan.
- az utolsó nyújtásnál egy ujjnyi vastagra nyújtottam, kiszaggattam, lekentem a tetejüket a tojással, megszórtam mákkal/lenmaggal/hagymamaggal és megsütöttem õket (hideg sütõbe tettem, hogy tudjanak kicsit kelni, amíg bemelegszik).
- egy fél Peaky Blinders alatt elfogyott az összes.