Ha rĂĄnézek egy ilyesmi kalĂĄcsra, mindig gyermekkoromat idézi. Valami olyasmi rémlik, hogy az egyik szomszédbĂłl nĂĄlunk aludtak a gyerekek (Bubesz és a hĂşga), és reggelire csĂ­kos kalĂĄcsot ettĂźnk kakaĂłval. Persze akkor még mit sem tudtam arrĂłl, hogy kakaĂł helyett karob is létezik, rĂĄadĂĄsul egészségesebb is. AztĂĄn hosszĂş idĂľn keresztĂźl nincs emlékem arrĂłl, hogy ilyen kalĂĄcsot ettem volna. Egészen egy hĂĄzilag sĂźlt kalĂĄcsig. Az a nagymama, aki vér szerint nem a nagymamĂĄm, de mégis mama - azon a bizonyos szĂľlĂľhegyi telepĂźlésen - Õ sĂźtĂśtt még ilyen kalĂĄcsot, na meg kakaĂłs, diĂłs kalĂĄcsot is. Ha jĂłl tudom, amĂşgy is egy TSZ konyhĂĄjĂĄn dolgozott... De akkor mĂĄr ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄs voltam. SzĂłval akkor is az ĂłvodĂĄskorombeli reggeli az elsĂľ emlékem az ilyen kalĂĄccsal. Persze, miĂłta hĂĄzassĂĄgban élek, mĂĄr jĂł pĂĄr alkalommal készĂ­tettem ilyen-olyan kalĂĄcsot. KészĂźlt kocka formĂĄban, amilyenre emlékszem gyermekkorombĂłl, s mostansĂĄg inkĂĄbb fogom a kerek formĂĄt és abban készĂ­tem el. IgazĂĄbĂłl szerintem nincs sok munka vele.

A recept:

Folytatás a blogon ... vegalife.blog.hu/2012/12/13/csikos_ka...