Csomafalvi pojĂŠkaleves gyĂťszĂťvel kiszĂşrt levestĂŠsztĂĄval

Ez egy igen jĂł téli leves, noha elkészĂ­tése eléggé idĂľigényes, érdemes idĂľt szĂĄnni rĂĄ és megfĂľzni. Na most, ez a leves valĂłszĂ­nĂťleg tĂśbb szakĂĄcskĂśnyvben is szerepel, mint hagyomĂĄnyos erdélyi leves, van, ahol Ăşjfalvi-, van ahol csomafalvi pojékĂĄnak nevezik. Van, hogy aprĂł grĂ­zgaluskĂĄt tesznek bele levesbetétnek, van, hogy grĂ­zkockĂĄt (séberlit), van, hogy csurgatott tésztĂĄt, van, hogy gyĂťszĂťvel kivĂĄgott pirĂ­tott levestésztĂĄt, vagy éppenséggel egy-két felvert tojĂĄst "rongyolnak bele". Kicsit kutakodtam, hogy kiderĂ­tsem, melyik az "igazi", az "eredeti", de sokkal okosabb nem lettem. Ugyanis a nagy fĂľzĂľ asszonyok mindegyike a sajĂĄt vĂĄltozatĂĄt tartja az igazinak. NéhĂĄny dologban viszont egyet éretett az Ăśsszes "tudĂłs" asszony: a pojékaleves elképzelhetetlen fĂźstĂślt hĂşs, aszaltszilva, babérlevél és vékony zsemleszĂ­nĂť rĂĄntĂĄs nélkĂźl. Így hĂĄt arra a kĂśvetkeztetésre jutottam, hogy a kĂźlĂśnféle levesbetéttel készĂźlĂľ pojékalevesek, ugyanazon leves vĂĄltozatai annak fĂźggvényében, hogy melyik hĂĄziasszony, melyik levesbetétet kedveli, illetve mire van épp hangulata. Nos, nekem most tĂśrténetesen a gyĂťszĂťvel kiszĂşrt, pirĂ­tott levestésztĂĄs vĂĄltozathoz volt hangulatom, ezért ezt készĂ­tettem el, de nagyon birizgĂĄlja a fantĂĄziĂĄmat a grĂ­zkockĂĄs vĂĄltozat is. Még annyit fĂťznék hozzĂĄ, hogy régen ezt a levest kĂźlĂśnféle téli mulatsĂĄgokon szolgĂĄltĂĄk fel, vagyis afféle Ăźnnepi eledelnek szĂĄmĂ­tott. Amint mesélték az asszonyok, a "mĂłdos" (értsd: gazdag) csalĂĄdok a fonĂłk végén kĂ­nĂĄltĂĄk meg a serénykedĂľ asszonyokat pojékalevessel, utĂĄna fĂĄnkot adtak.

HozzĂĄvalĂłk a leveshez: 50 dkg fĂźstĂślt sertéshĂşs (lapocka, comb), 1 fej hagyma, 2-3 szĂĄl sĂĄrgarépa, 1 szĂĄl petrezselyem, 1 kisebb karalĂĄbé, 15-20 szem aszaltszilva, 1-2 babérlevél, sĂł, bors, 2 evĂľkanĂĄl zsĂ­r, 1 evĂľkanĂĄl ...