Csirkecombok és a só
sponsored links
Igencsak ritkán készítünk ilyen finomságot. Még szilveszterkor tárgyaltuk egy baráti házaspárral, hogy dugjuk össze az orrunkat január elsõ szombatján. A pasik gyorsban meg is állapodtak, hogy ültessenek sóba csirkét. Amit aztán félig megvétóztam. Mert egész csirkét nem lehet igazságosan osztani 4 fele (ez kimondottan nagykorúak esti-késõ esti összejövetele volt, kicsik nem voltak jelen). Így azon nyomban bele is egyeztek, legyen csirkecomb. S mert annyira benne voltak a haspókságban, még szárnyakat is a tálba gondoltak. Amit végül még sem most fogyasztottunk. De ami késik, az ugye csak várat magára?
Szóval Oldalborda vásárolt némi combokat ("vallatásnál" derült ki, hogy már közelítenek a tyúk alkatrészek fele, mintse csirkék legyenek, de itt most abszolút nem volt baj), majd tegnap délelõtt még egy kört tettünk vásárlás terén, ugyanis kiderült, nincs a tervhez elegendõ só itthon. Nosza, vettünk. Nem is akármennyit, egy zsákkal. Máskor a zsák só klasszisokkal kevesebb, most ennyit mázsált minden egyes példány, azaz 50 kg-ot. Tehát most lehet a közeljövõben lesz még ilyen hami. Hisz csak az idõ ami sok kell az elkészítéshez, meló közel semmi (na ja, utólag a tál takarítás, de azt is az idõ, meg a víz meg/fel oldja).
Hozzávalók a páchoz
- szecsuáni bors, jó bõven
- 2 fej fokhagyma
- 1 fej hagyma ...