Csirkeaprólék leves - új zöldségekbõl
sponsored links
Ilyenkor már jócskán látszott a nagyszüleim kertjében, hogy Papa ismét nem bízott semmit a véletlenre, hanem szépen átgondoltan, idõben elveteményezte mindazt, amire egy konyhában szükség van.
Az újhagymát már felszedte, megettük, de hagyott néhányat megerõsödni, felmagozni a következõ évre. Beindultak a saláták, literszámra fõtt a gyerekek által hõn utált salátaleves, s persze mindig volt öntött saláta a rántott csirke mellé. Katonás rendben álltak a petrezselyem és a répa sorai, kivirágzott, majd szemesedni kezdett a borsó, kibújt a zöldbab, a szárazbab, az uborka, mindig volt fõzni- és sütnivaló tök, cukkini, patisszon, krumpli zsákszámra, karalábé, hagyma, fokhagyma, bõségesen termõ gyümölcsfák. Látszott a kerten, hogy gondos a gazdája!
Szabadon járkáltunk a kertben, de tudtuk jól, mi munkája van benne Papának, hogy így nézzen ki, s nagyon vigyáztunk már gyerekként is, hova lépünk. Bármit megkívántunk, leszedtük, megettük, többnyire csak a pólónkba törölve :-) Nem is volt jobb dolog meleg hétvégi délutánokon, mint a borsó indái közé guggolni, és szedni egyik csövecskét a másik után, szétpattintani a roppanós héját, és egybõl a szánkba potyogtatni a zsenge borsószemeket. Langyos volt, édes, napérlelte, lehetetlen volt ...