Csirke bonapartista módra
sponsored links
A csirke éppen fedezékben van a ragu alatt! |
Bizonyos okok miatt, melyeket még nem árulhatok el, mostanában át kellett néznem az egész blogot, kiemelni belõle bizonyos szövegrészleteket és kicsit reszelgetni rajtuk. Így, négy küzdelmes évután, felülrõl szagolhattam bele a "saját levében" párolódott dolgokba. És most tûnt csak fel, hogy ez bizony ez egy ízig-vérig bonapartista gasztroblog! Najó, vérig nem, de ízig mindenképpen, hiszen Napóleon integet mindenfelõl, vagy emeli poharát valamire. Két eset lehetséges: maradandó sérüléseket okoztak bennem történelmi tanulmányaim, vagy õ volt olyan nagy ínyenc, hogy emléke megkerülhetetlen egy gasztroblogban. Ezt döntsék el majd a blogtörténészek.
A "Csirke marengói módra" biztos siker az ebédlõasztalon, pedig születése éppúgy a véletlennek köszönhetõ, mint sok más híres recepté. Egyesek ugyebár az almatortát ejtették le és fordították meg, mások a kelt tésztát csöppentették a forró olajba, megint mások finomnak és egészségesnek kiáltották ki a megsavanyodott káposztát. És van egy tippem a tojásos nokedlire is, valaki valahol valamikor valamiért összekevert két ételmaradékot.
Az osztrák és a francia csapatok 1800.június 14-én csaptak össze - az addig történelmileg jelentéktelen - észak-itáliai Marengo falu mellett. Az ütközet reménytelen vállalkozásnak tûnt a francia sereg számára, az osztrákok viszont annyira magabiztosak voltak, hogy már a csata befejezõdése elõtt,délután három órakor követet küldtek Bécsbe a gyõzelem hírével, a katonák pedig leültek ebédelni. Csakhogy közben a franciák fordítottak, dacára annak, hogy felszerelés-és emberhátrányban voltak. (Figyelem!Buktató vizsgakérdés! Marengónál sírt Napóleon elõször nyilvánosan, mikor megtudta, hogy kedvenc tábornoka Desaix elesett a csatában. Másodszor is bajtársat siratott, évekkel késõbb Lannes tábornokot.)
Az osztrák hadak vezetõjét Melasnak hívták, ez azért jó hír a gasztrobloggereknek, mert ha tényleg az osztrákok ...