A csicsĂłkĂĄt (franciĂĄul: topinambour, 2012.11.20-as ĂĄron vĂĄsĂĄrolva (E. Leclerc) 2.50?/kg) régebben a szegények krumplijĂĄnak is tartottĂĄk, bĂĄr az Ă­ze a krumplinĂĄl jĂłval édesebb.

A csicsĂłka gumĂłinak felszĂ­ne barĂĄzdĂĄlt, sajnos nehezebben tisztĂ­thatĂł mint a burgonyĂĄé, viszont a belseje jĂłval fehérebb, rendesen megfĂľzve még pĂźrésebb mint ĂĄltalĂĄban a krumplié.

A csicsĂłka termést a diabetikus konyha is elĂľszeretettel hasznĂĄlja, a csecsemĂľk hozzĂĄtĂĄplĂĄlĂĄsakor mĂĄr korĂĄn bevezethetjĂźk, mivel a csicsĂłka gumĂłjĂĄban talĂĄlhatĂł szénhidrĂĄt nem keményĂ­tĂľ formĂĄban, hanem inulinként talĂĄlhatĂł meg.

A csicsĂłka a burgonyĂĄnĂĄl 5-6-szor nagyobb rosttartalommal bĂ­r, gĂĄtolja az egyéb szénhidrĂĄtok és hizlalĂł tĂĄpanyagok felszĂ­vĂłdĂĄsĂĄt. Mivel erĂľsebb a rosttartalma, Ă­gy laktatĂłbb, és meggĂĄtolja a székrekedést. Fontos kĂĄlium, kalcium, magnézium forrĂĄs, tovĂĄbbĂĄ jelentĂľs foszfor és cink ĂĄsvĂĄnyi anyagtartalommal bĂ­r. Sok béta-karotin-, B1?, B2-vitamin, niacin-, és C-vitamin-tartalma van. Persze ezek csak akkor, ha nem fĂľzzĂźk tĂşl, mert akkor kifĂľnek belĂľle ezek a fontos tĂĄpanyagok. ÉletfontossĂĄgĂş aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofĂĄn, aszparagin talĂĄlhatĂł benne. Mivel fĂľleg inulint tartalmaz, és keményĂ­tĂľt csak csekély mennyiségben, ezért a népi gyĂłgyĂĄszatban a cukorbetegek szĂĄmĂĄra is ajĂĄnljĂĄk.

A csicsĂłka elsĂľsorban kalĂłriaszegény alapélelmiszer, de sokan krumplipĂłtlĂłként is hasznĂĄljĂĄk, mert ugyanazok az ételek elkészĂ­thetĂľk belĂľle mint a krumplibĂłl. Az azonban pluszként a javĂĄra szĂłl, hogy kĂśnnyebben emészthetĂľ mint ...

sponsored links