Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Csemete óvodás lett
sponsored links
Elérkezett hát ez a nap is... Csemete óvodába megy. Még fel sem fogom igazán. Itt állunk a küszöbön, én még gyorsan megigazítom a pólót, nadrágot, megnézem, hogy jól kötöttük-e be a cipõt, aztán fogom a kulcsot, s kéz a kézben kilépünk az ajtón. Hármasban elindulunk a kocsihoz, ma együtt indulunk. Beülünk; Csemete mesél és kérdez, egész úton beszélgetünk és nevetünk. A fejemben közben össze-vissza cikáznak a gondolatok.
Megérkezünk az ovihoz. Kiszállunk, s kettecskén belépünk az óvoda kapuján. Átsétálunk az udvaron, belépünk az épületbe. Az óvónénik mosolyogva fogadnak minket. :) Pár szót váltunk, felakasztom a fogasra a pöttöm hátizsákot. Miközben búcsúzunk, Csemete már az óvónéninek magyaráz. "Ebéd után jövök érted csillagom." "Jól van, szia Anyika!" ...s közben már a játékosdobozban kutat. Öröm, izgalom, félelem, büszkeség és még ki tudja hány érzés kavarog a szívemben. Tudom, jó helyen van, szeretik, figyelnek rá. A félelem elmúlik, mire hazaérünk.
Kiszállok a kocsiból, elköszönünk, majd nézem, ahogy távolodik. Belépek az ajtón. Olyan nagy a csend. Gyorsan átöltözök és beveszem magam a konyhába. Nekikezdek egy kalácsnak. Míg kel a tészta mindenbe belefogok, hogy gyorsabban teljen az idõ. A gondolataim folyton Csemete körül forognak. A kalács már sül, én folyton az órát nézem. Ma kipróbáljuk, hogy Csemete ott ebédel-e az oviban, így majd ebéd után indulok a buszhoz. Az idõ néha megállni látszik, néha meglódul, mintha nem egyformán telnének a percek. Azon kapom magam, hogy indulni kell.
Ahogy belépek az óvoda udvarára, olyan érzésem támad, mintha valaki figyelne. Körülnézek. Csemete az óvoda ablakából kukucskál és integet, fülig érõ mosollyal. Sietek. Benyitok az ajtón és Csemete szinte repül felém tárt karokkal. ? "Szia csillagom! Milyen volt a napod?" "Szia Anyika! Nagyon jó!" Miközben gyorsan átöltözik, az óvónéni elmeséli, milyen volt a napjuk. Büszke vagyok, legördülnek a kövek... Kicsit még beszélgetünk, de indulni kell. Mindent szépen megköszönünk, elvesszük a kosárkából az uzsonnát és szép hétvégét kívánva kilépünk az ajtón. Miközben sétálunk a buszhoz, kérdésekkel árasztom el Csemetét, s õ lelkesen válaszol és mesél.
Hazaérünk. Játszunk, közben persze még az oviról beszélgetünk. Beesteledik, Apa is hazaér. Neki is elmeséljük, milyen volt az elsõ nap. Vacsora, fürdés és fogmosás. Elérkezik a lefekvés ideje. Mesét olvasok, közben Csemete elalszik. Békésen durmol. Büszkék vagyunk nagyon. ?
Megérkezünk az ovihoz. Kiszállunk, s kettecskén belépünk az óvoda kapuján. Átsétálunk az udvaron, belépünk az épületbe. Az óvónénik mosolyogva fogadnak minket. :) Pár szót váltunk, felakasztom a fogasra a pöttöm hátizsákot. Miközben búcsúzunk, Csemete már az óvónéninek magyaráz. "Ebéd után jövök érted csillagom." "Jól van, szia Anyika!" ...s közben már a játékosdobozban kutat. Öröm, izgalom, félelem, büszkeség és még ki tudja hány érzés kavarog a szívemben. Tudom, jó helyen van, szeretik, figyelnek rá. A félelem elmúlik, mire hazaérünk.
Kiszállok a kocsiból, elköszönünk, majd nézem, ahogy távolodik. Belépek az ajtón. Olyan nagy a csend. Gyorsan átöltözök és beveszem magam a konyhába. Nekikezdek egy kalácsnak. Míg kel a tészta mindenbe belefogok, hogy gyorsabban teljen az idõ. A gondolataim folyton Csemete körül forognak. A kalács már sül, én folyton az órát nézem. Ma kipróbáljuk, hogy Csemete ott ebédel-e az oviban, így majd ebéd után indulok a buszhoz. Az idõ néha megállni látszik, néha meglódul, mintha nem egyformán telnének a percek. Azon kapom magam, hogy indulni kell.
Ahogy belépek az óvoda udvarára, olyan érzésem támad, mintha valaki figyelne. Körülnézek. Csemete az óvoda ablakából kukucskál és integet, fülig érõ mosollyal. Sietek. Benyitok az ajtón és Csemete szinte repül felém tárt karokkal. ? "Szia csillagom! Milyen volt a napod?" "Szia Anyika! Nagyon jó!" Miközben gyorsan átöltözik, az óvónéni elmeséli, milyen volt a napjuk. Büszke vagyok, legördülnek a kövek... Kicsit még beszélgetünk, de indulni kell. Mindent szépen megköszönünk, elvesszük a kosárkából az uzsonnát és szép hétvégét kívánva kilépünk az ajtón. Miközben sétálunk a buszhoz, kérdésekkel árasztom el Csemetét, s õ lelkesen válaszol és mesél.
Hazaérünk. Játszunk, közben persze még az oviról beszélgetünk. Beesteledik, Apa is hazaér. Neki is elmeséljük, milyen volt az elsõ nap. Vacsora, fürdés és fogmosás. Elérkezik a lefekvés ideje. Mesét olvasok, közben Csemete elalszik. Békésen durmol. Büszkék vagyunk nagyon. ?