Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Csakazértis
sponsored links
Egy kedves ismerõsömmel a nap nagy részét együtt töltöttük egy jövõre induló közös projekten dolgozva. Annyira belevetettük magunkat a gondolataink és terveink tömkelegébe, hogy közben (szerintem ez már mással is megesett) megfeledkeztünk egy apróságról, konkrétan arról, hogy nem ettünk reggeli óta.
-Na, jó. Menjünk haza, egy laza vacsi és gondoljuk át az egészet, aztán holnap vagy holnapután talizunk.
-...vagy tudod mit? Folytassuk nálam, én meg közben összedobok valamit frankót és természetesen õrülten jót!
- Fhúú! Az nagyon jó lenne...
Egész úton hazafelé azon gondolkodám arról áradozott, hogy egyszer már evett az én lecsómból és az annyira finom volt, hogy azóta sem találkozott olyannal. Majd tudtomra adta, milyen jó volna, ha készítenék most is egy laza lecsót.
Én meggondolatlanul rábólintottam.
Hazaérve azzal a ténnyel kellett farkasszemet néznem, hogy egyetlenegy nyamvadt paprikám és egy szomorú paradicsom árválkodik a hûtõmben, nem baj, jó sok tojással ez is megfelel. Igen ám! de tojás is csak egy, a magánnyal vívódó, szorongott a tízes tojástartó sarkában (lehet, hogy holnap el kell mennem vásárolgatni ezt-azt). De ott hátul, megcsillant a fény! Találtam egy ...