sponsored links

    Teakert beindĂ­totta a fantĂĄziĂĄmat. SzĂśrnyĂť ez a nĂľ, folyton belemĂĄszik az ember féltve ĂľrzĂśtt, kis édes titkaiba! :D FélcsuklĂłval lazĂĄn beposztolta kedvenc gyerekkori nyalĂĄnksĂĄgomat, a tĂşrĂłgombĂłc morzsĂĄt tejfĂśllel! :)
   OdĂĄig fajult ez nĂĄlam, hogy amikor mĂĄr Ăźgyes nagylĂĄnyként kezelhettem a gĂĄzt, akkor anyĂĄmnak kifogyhatatlan készletének kellett lennie zsemlemorzsĂĄbĂłl és cukorbĂłl! :D Ó, de hĂĄnyszor égettem oda, vagy hagytam tĂśk szĂĄrazon, hogy felmarta a szĂĄjpadlĂĄsomat, de faltam, mintha az életem mĂşlna rajta! :))
    VégtelenĂźl szerettem a nasikat, és mivel sosem voltam az a kecses fajta, anyĂĄm prĂłbĂĄlt jĂł Ăştra térĂ­teni, de nem sok sikerrel. "Édes lĂĄnyom, ha ez Ă­gy megy tovĂĄbb, akkora leszel, mint egy hĂĄz!!" BejĂśtt...

    Valahol drĂĄga jĂł nagymamim a ludas az Ăźgyben. Majdnem minden hétvégén ott aludtam nĂĄluk, és persze rendszeresen sĂźtĂśtt valami észbontĂł finomsĂĄgot vacsi utĂĄnra. Ami kĂśtelezĂľen fél hatkor volt. AztĂĄn mĂĄr alvĂĄsra készen, megpancsizva egyĂźtt nézve a TV-macit, persze csimpaszka beindult, mami meg a spejzajtĂł felé vette az irĂĄnyt. Vagy almĂĄt nasiztunk, vagy narancsot (micsoda ritkasĂĄg volt ez akkor), vagy valamelyik eltett befĂľttjét kezdtĂźk meg, illetve a kedvencem, a sebtiben kevert fĂľzés nélkĂźli ...