Csak hogy bebizonyítsam, ilyet is tudok ám

2011-12-05

sponsored links


Azt hiszem, hogy a blogom rendszeres olvasói számára elég nyilvánvaló, hogy nem vagyok egy hagyományos magyar konyha fõzõ, úgymond. Nem, mintha nem szeretném. Bizonyos mértékkel legalábbis (bár vannak kivételek, melyekbõl minden mennyiség jöhet). De valahogy itthon ezek nem gyakran kerülnek terítékre. Hisz mindkettõnk szüleinél, valamint kirándulások alkalmával épp elég ilyen hagyományos ételt eszünk. Én pedig szeretem a változatosságot. Hisz annyi étel, alapanyag, íz van, miért együk mindig ugyanazt? :) Ezért is kezdtem el fõzni anno, mert szerettem volna kipróbálni új dolgokat.
Szóval, jó a magyar konyha, imádom benne a sok hagymát, pirospaprikát stb, de, beismerem, e tekintetben nem vagyok nagy bajnok. Sõt. Bevallom töredelmesen, még soha életemben nem készítettem paprikás csirkét, gulyáslevest, vagy akár csak igazi hatalmas kondérnyi húslevest. Nos, íme, tessék, meg lehet kövezni! :) De ezeket a fogásokat a szüleink olyan fantasztikusan készítik, hogy minek versenyre 30-40 év tapasztalatával. :) Meg egyébként is. Fõ a változatosság. :)

Azért persze, vannak kedvencek. Amik a mi kettõnk kedvencei. Az egyik ilyen a gombapaprikás. Tudni kell, hogy pár évvel ezelõttig még csak gombát sem ettem. Aztán egyszer, még kapcsolatunk elején vettem fél kilót és nagyon fontolgattam, mi legyen belõle. Már nem emlékszem, hogy lyukadtam ki végül a gombapaprikásnál (korábban ugyanis nem ettem, a gombáért ugyanis nem csak én nem rajongtam a családunkban). A lényeg, hogy elkészítettem és egy életre beleszerettem. :) Nokedlit is akkor ...

Folytats a blogon ... flamcsi.blogspot.com/2011/12/csak-hog...

sponsored links

Keres?s