Piros jĂłvoltĂĄbĂłl végre kerĂźlt egy karamellizĂĄlĂł pisztoly a konyhĂĄmba. HiĂĄnya ĂłriĂĄsi volt, nem is tudom, hogy lehettem meg eddig nélkĂźle. Ami késik, nem mĂşlik, végre Ăşjabb célra is hasznĂĄlhatom a szufflés edénykéim: az elmĂşlt hetekben tĂśbbszĂśr is készĂ­tettem créme bruléet. Eredete homĂĄlyba vész, a kĂźlĂśnbĂśzĂľ nemzetek mind magukénak valljĂĄk, talĂĄn a neve miatt a francia valĂłszĂ­nĂť. De mindez kĂźlĂśnĂśsképpen nem is izgat, az a lényeges, hogy feltalĂĄltĂĄk. EgyszerĂť és nagyszerĂť desszert. Az ember dekadensen beszakĂ­tja a felsĂľ karamell réteget, majd elégedetten kikanalazza a finom krémet. A pisztoly birtokba vétele Ăłta tĂśbbféle elkészĂ­tési mĂłddal is prĂłbĂĄlkoztam, nekem az vĂĄlt be, amikor a krémet nem melegĂ­tettem fel elĂľre, ekkor lett szinte tĂśkéletes az ĂĄllaga. És még két dolog fontos: a jĂł minĂľségĂť, zsĂ­ros tejszĂ­n és a vanĂ­lia. HiĂĄba, nem diétĂĄs.

HozzĂĄvalĂłk (8 adag)...

Folytatás a blogon ... lorien.blog.hu/2011/05/23/creme_brulee_3