Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Colosseum / Róma
sponsored links
A Colosseum Róma egyik jelképe, a Szent Péter Székesegyház, a Pantheon, a Trevi-kút, a Spanyol lépcsõ és II. Viktor Emánuel emlékmûve mellett a képeslapokon legtöbbet látott monumentális építmény. Valahányszor az ember kiszáll a Colosseo metróállomásnál, újra és újra kényszert érez arra, hogy körbejárja, megcsodálja, bemenjen és ámuldozzon a csodálatos építmény láttán.
Mi is így tettünk.. Kívül belõl körbe jártuk és csak ámultunk bámultunk. Nézelõdés közben eszembe jutott egy híres mondás amit egy angolszász szerzetes, mondot ?Amíg a Colosseum áll, Róma is állni fog, amikor ledõl, Róma is elpusztul. S ha Róma pusztul, a világ is elenyészik.?
Nem is untatlak titeket tovább,inkább megmutatom nektek hogyan is láttam én a Colosseumot.
Colosseum kivülrõl . ( Saját videó )
Colosseum belürõl . ( Saját videó )
Története:
Róma egyetlen korábbi, kõbõl épült amfiteátrumát Statilius Taurus építtette i.e. 29-ben. Caligula (i.sz. 12?41) hozzákezdett a saját amfiteátruma felépíttetéséhez, azonban halála után Claudius (i.sz. 10?54) leállíttatta a munkálatokat. Nero császár a Campus Martis területén saját amfiteátrumot emeltetett, a történészek szerint csodálatosan szép építmény volt, amelyet az i.sz. 64-es nagy tûzvész elpusztított.
Vespasianus császár a római polgárok megbékítése érdekében politikai gesztusokat tett, visszaadta a Nero idején a városközpontban lefoglalt földterületeket, és az új Colosseum azon a helyen épült, ahol korábban a Nero palota parkjában egy hatalmas mesterséges tó állt. Az építkezést 72-ben kezdték el, és Vespasianus fia, Titus avatta fel 80-ban. Építése kevesebb, mint 10 évig tartott, ez egy fantasztikus teljesítmény volt, ha összevetjük azzal, hogy a II. Viktor Emánuel király nevét viselõ emlékmûvet ? modern technikai eszközök segítségével ? 40 évig építették.
A régészek szerint az építkezést négy különbözõ vállalkozó kezdte párhuzamosan, mert az egyes részek között árnyalatnyi különbséget lehet felfedezni. A Colosseum megnyitása alkalmával 100 napos ünnepséget rendeztek. A megnyitó napján többezer vadállatot öltek meg.
A Colosseumot több mint négy és fél évszázadon keresztül használták, 81?82-ben Titus testvére, Domitianus fejezte be az építkezést. Az 1. század végén Nerva és Traianus végeztetett rajta módosításokat, Antonius Pius (138?161) helyreállító munkálatokat rendelt el. 217-ben és 254-ben villámcsapások gyújtották fel a Colosseumot. Az utolsó gladiátor viadalt 404-ben rendezték, amikor is Theodosius megszüntette a szervezésüket. 443-ban és 477-ben ismét földrengések rongálták meg az építményt. Az 508-as földrengés idején összeomlott a küzdõtér. A cirkuszi játékok rendezése hatalmas összegeket emésztett fel, már senki sem akarta és tudta viselni a költségeit. Az utolsó colosseumi vadászatot 523-ban rendezték meg.
Ezután évszadokon keresztül elhagyatott volt. A középkorban házakat és templomokat építettek a belsejében, de erõdként is szolgált. 1231-es földrengés idején az épület egy része is összeomlott. 1244-ben IV. Innocent pápa deklarálta, hogy a Colosseum az egyház tulajdonát képezi. A 14. században az Orsini és a Colonna család engedélyt kapott a Colosseumból építõanyag elhordására. Az 1451?1452-es években 2522 szekérnyi anyagot szállítottak el, többek között a Vatikán és Róma falainak építéséhez.1 A reneszánsz alatt a pusztulása felgyorsult, építõanyaga volt templomoknak és palotáknak. 1490-tõl kezdve passiójátékokat tartottak benne. Az 1703-as földrengés lerombolta a Colosseum keleti részét. A küzdõtér elsõ régészeti feltáró munkálatai Carlo Lucangeli2 vezetésével 1790?1812 között kezdõdtek. VII. Pius pápa 1805?1820 között felépíttette a külsõ téglafalat. 1828?1852 között Giuseppe Valadier3 restaurálta az észak-nyugati boltíveket. 1938?1939-ben a teljes terület és a földalatti folyosórendszer feltárása kezdõdött meg. 1992?1999 között nagy helyreállító munkálatok folytak, amelyet egy magánbank finanszírozott.
A Colosseum kegyetlen látványosságok színhelye volt, gladiátorok viadalát, állatküzdelmeket ? a vadállatokat messze földrõl szállították Rómába ?, és hajócsatákat is láthattak a nézõk. A birodalom teljes területérõl szállították az elefántokat, a medvéket, az ökröket, az oroszlánokat és a tigriseket. A tengeri csaták során a híres ütközeteket elevenítették fel, pl. a szalamiszi csatát, vagy a korinthoszi flotta megsemmisítését. Ekkor az arénát vízzel árasztották el, ezek a játékok rendkívül költségesek voltak, mert kormányozható, az eredetivel megegyezõ hajómodelleket kellett megépíteni.
Az ellipszis alakú aréna nagytengelye 86 méter, a kistengelye 54 m hosszú. A küzdõtér 76x44 méter fával borított felület volt, amelyet a Monte Mario hegyeibõl származó sárga homokkal borítottak be.
A küzdõtér alatt a játékokat támogató földalatti folyosórendszert, kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki (vadállatok ketrecei, raktárak, szerszámok, emelõk, amelyek segítségével az aréna szintjére juttatták fel a vadállatokat). Amikor a vadállatok az arénában voltak, védõkerítést vontak köré. A védõrács tetején körben fából készült görgõket helyeztek el, ezzel is megakadályozva azt, hogy az állatok felmásszanak a tetejére. Az aréna és az azt körülvevõ fal között szervízalagút található, fülkékkel. A fülkék funkciója mind a mai napig bizonytalan, számosan úgy gondolják, hogy íjászok várakoztak ott, akik további védelmet nyújtottak és védték a nézõközönséget a vadállatoktól. Mások szerint latrinák voltak, néhányan vízzel elárasztott területnek vélik, amely plusz védelmet jelentett a vadállatok ellen. Ezeket a fülkéket azonban csak a negyedik gyûrûn elhelyezett bejáratokon keresztül lehetett megközelíteni.
A Colosseumot évszázadokon keresztül pusztították tüzek és földrengések, a gyarló ember az építmény jelentõs részét megrongálta és lebontotta, elszállították márványdíszeit és az építõköveket, számtalanszor ostromolták, volt idõ, amikor Róma egy egész negyede lakott benne. Mégis, romjaiban is a római birodalom nagyságának és hatalmának legfenségesebb szimbóluma maradt.
Szöveg forrása
Vespasianus császár a római polgárok megbékítése érdekében politikai gesztusokat tett, visszaadta a Nero idején a városközpontban lefoglalt földterületeket, és az új Colosseum azon a helyen épült, ahol korábban a Nero palota parkjában egy hatalmas mesterséges tó állt. Az építkezést 72-ben kezdték el, és Vespasianus fia, Titus avatta fel 80-ban. Építése kevesebb, mint 10 évig tartott, ez egy fantasztikus teljesítmény volt, ha összevetjük azzal, hogy a II. Viktor Emánuel király nevét viselõ emlékmûvet ? modern technikai eszközök segítségével ? 40 évig építették.
A régészek szerint az építkezést négy különbözõ vállalkozó kezdte párhuzamosan, mert az egyes részek között árnyalatnyi különbséget lehet felfedezni. A Colosseum megnyitása alkalmával 100 napos ünnepséget rendeztek. A megnyitó napján többezer vadállatot öltek meg.
A Colosseumot több mint négy és fél évszázadon keresztül használták, 81?82-ben Titus testvére, Domitianus fejezte be az építkezést. Az 1. század végén Nerva és Traianus végeztetett rajta módosításokat, Antonius Pius (138?161) helyreállító munkálatokat rendelt el. 217-ben és 254-ben villámcsapások gyújtották fel a Colosseumot. Az utolsó gladiátor viadalt 404-ben rendezték, amikor is Theodosius megszüntette a szervezésüket. 443-ban és 477-ben ismét földrengések rongálták meg az építményt. Az 508-as földrengés idején összeomlott a küzdõtér. A cirkuszi játékok rendezése hatalmas összegeket emésztett fel, már senki sem akarta és tudta viselni a költségeit. Az utolsó colosseumi vadászatot 523-ban rendezték meg.
Ezután évszadokon keresztül elhagyatott volt. A középkorban házakat és templomokat építettek a belsejében, de erõdként is szolgált. 1231-es földrengés idején az épület egy része is összeomlott. 1244-ben IV. Innocent pápa deklarálta, hogy a Colosseum az egyház tulajdonát képezi. A 14. században az Orsini és a Colonna család engedélyt kapott a Colosseumból építõanyag elhordására. Az 1451?1452-es években 2522 szekérnyi anyagot szállítottak el, többek között a Vatikán és Róma falainak építéséhez.1 A reneszánsz alatt a pusztulása felgyorsult, építõanyaga volt templomoknak és palotáknak. 1490-tõl kezdve passiójátékokat tartottak benne. Az 1703-as földrengés lerombolta a Colosseum keleti részét. A küzdõtér elsõ régészeti feltáró munkálatai Carlo Lucangeli2 vezetésével 1790?1812 között kezdõdtek. VII. Pius pápa 1805?1820 között felépíttette a külsõ téglafalat. 1828?1852 között Giuseppe Valadier3 restaurálta az észak-nyugati boltíveket. 1938?1939-ben a teljes terület és a földalatti folyosórendszer feltárása kezdõdött meg. 1992?1999 között nagy helyreállító munkálatok folytak, amelyet egy magánbank finanszírozott.
A Colosseum kegyetlen látványosságok színhelye volt, gladiátorok viadalát, állatküzdelmeket ? a vadállatokat messze földrõl szállították Rómába ?, és hajócsatákat is láthattak a nézõk. A birodalom teljes területérõl szállították az elefántokat, a medvéket, az ökröket, az oroszlánokat és a tigriseket. A tengeri csaták során a híres ütközeteket elevenítették fel, pl. a szalamiszi csatát, vagy a korinthoszi flotta megsemmisítését. Ekkor az arénát vízzel árasztották el, ezek a játékok rendkívül költségesek voltak, mert kormányozható, az eredetivel megegyezõ hajómodelleket kellett megépíteni.
A Flavius amfiteátrumként is ismert építmény ellipszis alakú, 188x156 méter méretû, négyemeletes épület, amelynek magassága 48,5 m (a mai fogalmaink szerint egy 12-15 emeletes ház magasságának felel meg).
A földszintet dór, az elsõ emeletet jón, a második szintet jón, a felsõ szintet pedig korinthoszi féloszlopok díszitik. Az elsõ, második és a harmadik emeleten boltíveket, a negyediken ablakokat alakítottak ki. A földszinti boltívek magassága 7,05 m, szélessége 4,2 m, a felsõ szinten a magasságuk már csak 6,45 m. A Colosseum tetején 240 gerendát rögzítettek a falba, amelyek egy hatalmas vászontetõt tartottak. Ez védte a nézõket a mediterrán záporoktól és a tûzõ naptól. Érdekes, hogy a hatalmas vászontetõt a közelben állomásozó birodalmi flotta matrózai mozgatták.
A lépcsõzetesen emelkedõ szinteken, az egyes szektorokban ? a mai stadionokéhoz hasonló befogadóképessége volt ? egyszerre 50.000-75.000 ember fért be. A nézõk négy, az ellipszis tengelyén elhelyezkedõ fõbejáraton, valamint a 76 számozott boltíves bejáraton keresztül jutottak be. Ma a Colosseum külsõ gyûrûjén a XXII?LIV kapuk maradtak meg viszonylagos épségben. A nézõtérre a földszinti árkádsoron keresztül jutottak be az emberek, ahonnan lépcsõsorok vezettek a különbözõ szektorokba, amelyek az egyes társadalmi rétegek számára voltak fenntartva. A kialakított ülések dõlésszöge 37? volt, ez biztosította azt, hogy a nézõtér bármely pontjáról ragyogóan lehetett látni az arénát. Az építkezéshez travertinot, tufát, téglát és cementszerû kötõanyagot használtak fel. Az építkezés során 100.000 m3 travertinot ? a külsõ falakhoz 45.000 m3-t ? használtak fel, amelyet a Tibur (ma Tivoli) melletti kõbányából szállítottak az építkezés színhelyére.Az ellipszis alakú aréna nagytengelye 86 méter, a kistengelye 54 m hosszú. A küzdõtér 76x44 méter fával borított felület volt, amelyet a Monte Mario hegyeibõl származó sárga homokkal borítottak be.
A küzdõtér alatt a játékokat támogató földalatti folyosórendszert, kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki (vadállatok ketrecei, raktárak, szerszámok, emelõk, amelyek segítségével az aréna szintjére juttatták fel a vadállatokat). Amikor a vadállatok az arénában voltak, védõkerítést vontak köré. A védõrács tetején körben fából készült görgõket helyeztek el, ezzel is megakadályozva azt, hogy az állatok felmásszanak a tetejére. Az aréna és az azt körülvevõ fal között szervízalagút található, fülkékkel. A fülkék funkciója mind a mai napig bizonytalan, számosan úgy gondolják, hogy íjászok várakoztak ott, akik további védelmet nyújtottak és védték a nézõközönséget a vadállatoktól. Mások szerint latrinák voltak, néhányan vízzel elárasztott területnek vélik, amely plusz védelmet jelentett a vadállatok ellen. Ezeket a fülkéket azonban csak a negyedik gyûrûn elhelyezett bejáratokon keresztül lehetett megközelíteni.
A Colosseumot évszázadokon keresztül pusztították tüzek és földrengések, a gyarló ember az építmény jelentõs részét megrongálta és lebontotta, elszállították márványdíszeit és az építõköveket, számtalanszor ostromolták, volt idõ, amikor Róma egy egész negyede lakott benne. Mégis, romjaiban is a római birodalom nagyságának és hatalmának legfenségesebb szimbóluma maradt.
Szöveg forrása
A következõ bejegyzésekben a Vatikánt, a Forum Romanumot és a Várost mutatom be nektek több fotó kíséretével!