Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Citromos, fahéjas édesköményleves
sponsored links
Greg és Lucy Malouf szakácskönyvei nem igazán ismertek itthon. Majdnem két éve egy bisztróban, aminek galériája egy kis szakácskönyvtárnak volt berendezve találkoztam elõször az egyik könyvükkel. Persze, hogy megtetszett, így utánanéztem neten miket alkottak, abból mi lehet érdekes számomra, majd az összegzés eredménye az lett, hogy az összes kiadványukat meg kell rendelni. Azonnal. Ez az akció pénzben kifejezve, szabad szemmel is jól látható összeggel ért volna fel, így több mint fél évvel az ismerkedésünk után karácsonyra kiválasztottam azt a kötetet, ami akkor épp a legolcsóbb volt. Ez a Moorish. Nagyon szépen fotózott és igényesen kialakított kiadás. Annak ellenére, hogy már több mint egy éve megvan, a mai napig imádom a kezembe venni, forgatni, olvasgatni. Viszont mikor elkezdtünk fõzni belõle valahogy sose úgy sikerült ahogy elképzeltük, így a recept lényegét meghagyva többször kellett változtatnunk valamit, minidig át kellett hangolni egy kicsit a saját ízlésünkre. Ezzel a módszerrel viszont sztárételek keltek életre. Olyanok, amiknek az ízvilága nagyon megfogott minket, fõleg engem. Sose hittem, hogy a tahinivel kombinált salátaöntet mennyire finom és kellemes lehet, vagy egy feta sajtos egytálétel miatt kell minden héten spenótot venni a piacon. Itt találtam rá az alap kenyérpuding receptemre és módszertanomra, ami ugyan eredetileg finom csokis, de azóta több kombinációban is megszületett, élen a kókuszossal. És itt ez a skizofrén leves, amit télen finom melengetõnek érzek, és nyáron pedig frissítõnek. Nem tudom, hogy tudja a kettõt együtt, de sikerült neki.
A fahéjtól senki ne rémüljön meg, nem lesz a levesnek sütemény íze. Nem lehet nagyon erõsen érezni, de hiba kihagyni, bármennyire is a háttérben van, kell oda. Itt nagyon fontos a folyamatos kóstolás, a fokozatos, ízlés szerinti citromozás. Mi jóval kevesebbet használunk, mint az eredeti receptben szerepel. Persze több citrommal is finom, de számunkra már túl savanykás volt és nagyon ledominált minden ízt. Errõl, és az egyéb tapasztalatokról érdemes elolvasni a megjegyzéseket.
Nehézségi fok: egyszerû
Elkészítési idõ: kb. egy óra
Mennyiség: 4 személyre
Hozzávalók:
- 60ml olivaolaj
- 2 vöröshagyma, vékonyra felszeletelve
- 2-3 gerezd fokhagyma
- 3-4 db újhagyma (a zöld része is, kivéve a legvége)
- 2 nagy édesköménygumó (kb. 1 kg)
- 2 közepes krumpli meghámozva, apróra felszeletelve
- 1-1,5l alaplé*
- 1 nagy rúd fahéj, eltörve
- Fél teáskanál szegfûbors
- 2 babérlevél
- Só és bors
- 2 tojás sárgája
- 150ml tejszín
- 1 citrom héja, és kb. két evõkanál a levébõl
Tálaláshoz:
- Extra szûz olivaolaj
- õrölt fahéj
- friss petrezselyem
1. lépés
Készítsük elõ a zöldségeket. Szeleteljük fel egy tálba a vöröshagymát, az újhagymát, fokhagymát, az édeskömény gumót, és pároljuk nagyjából puhára az olivaolajon.
2. lépés
Adjuk hozzá az alaplevet, és a felszeletelt krumplit. Tegyük hozzá a citrom héját, és babérlevelet. Ez utóbbi két hozzávalót a végén ki kell halászni, így egyszerûbb egy teatojásba tenni vagy egy kis muszlin kendõbe csomagolni. Adjuk a leveshez a félbetört fahéjat, a szegfûborsot, forraljuk fel, majd gyöngyöztessük kb. 20 percet.
3. lépés
Egy nagyobb müzlis tálba tegyük a két tojás sárgáját és keverjük ki a tejszínnel. Szépen fokozatosan, adjuk hozzá a levest, mindig jól elkeverve. Azaz hõkiegyenlítést végzünk, hogy ne legyen rántotta a tojásból. Majd ezt visszaöntjük a levesbe és fokozatosan keverjük benne a már meleg tojásos tejszítnes levet. Melegítsük fel a levest, majdnem a forráspontig, és fõzzük még pár percig.
4. lépés
Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és óvatosan adjuk hozzá a citrom levét. Szedjük ki a levesbõl a citromhéjat, a fahéjat és a babérleveleket.
5. lépés
Tálaláshoz szórjunk a levesre egy kis õrölt fahéjat, locsoljuk meg olivaolajjal, és szórjunk rá friss petrezselymet.
Megjegyzések:
- Az eredeti recept 2 citrom levét írja. Nekünk volt olyan próbálkozás, hogy majdnem egy citrom levét beletettük, finom volt, de számomra túl savanyú, nagyon erõsen citromos. A kb. két, két és fél evõkanálnál lehet érezni a citromot, de még csak kellemesen.
- *Ez esetben tényleg fontos, hogy alaplével dolgozzunk és ne sima vízzel. Ha ez nincs, akkor egy jobb minõségû ételízesítõvel vagy leveskockával. Most mi is egy bio (már amennyire ez bio lehet?) zöldségalaplé porral csináltuk.
- Megpróbáltuk krémlevesnek is, azaz egy botmixerrel pürésítve. Ezt pürésítés után praktikus átszûrni. Ugyan így is finom volt, de krémlevesként nekünk kevésbé ízlett.
- Krumpli helyett próbáltuk csicsókával, de a krumpli semlegesebb, a csicsóka elvitte a leves ízét. Utóbbi egészségesebb, finom is, de krumplival sokkal jobb. Petrezselyem helyett próbáltam maradék korianderrel. Bár én nagy korianderrajongó vagyok, de ez petrezselyemmel tényleg finomabb.
- Az eredeti recept 3 nagy édesköményt ír, de kettõ is elég, mi mindig ennyit használtunk. Például, mert már olcsóbb, mint tavaly, de még mindig drága, és mert mindig az utolsó két hatalmas darabot hoztam el az üzletbõl.
- Csillagánizst nem ír a recept. Az édeskömény a fõzés során veszít az ánizsosságából, így egy kis darabbal vissza lehet hozni. De nagyon erõs fûszer, egy felet, vagy egy kis darabot tegyünk bele, ha használunk. A végén ezt is halásszuk ki.
