Ugye sokan emlékeznek a régi idĂľk karĂĄcsonyi logisztikĂĄjĂĄnak arra a szakaszĂĄra mikor egy teljes csalĂĄd életében megszakadt a napi rutin és a tagok a tisztĂĄlkodĂĄs kihĂ­vĂĄsĂĄval ĂĄlltak szemben. A fiatalabbak, és akik nagy hĂĄzban, (esetleg tĂśbb fĂźrdĂľszobĂĄsban) nĂľttek fel, kérdezhetik, hogy ugyan mĂĄr mitĂľl volt ez mĂĄs, mint év tĂśbbi 363 napja. Akik egy kisebb lakĂĄsban vagy panelben éltek, azt gondolom, Ăľk mĂĄr mosolyogva fogjĂĄk a fejĂźket. Ez volt az az idĂľszak, mikor a legtĂśbb csalĂĄdban megjelent egy-két ponty a fĂźrdĂľkĂĄdban... majd a kĂśvetkezĂľ sikamlĂłs sztori az lett, mikor szegény ĂĄllatokat a fĂźrdés idejére ĂĄtkĂśltĂśztették a mosogatĂłba, aztĂĄn vissza. 24-én reggel pedig sorsot hĂşztak, hogy ki pucolja, és dolgozza fel a mĂĄr hĂĄziĂĄllatokkĂĄ vĂĄlt halakat, és csatatérré vĂĄlt kinél a konyha, kinél a fĂźrdĂľszoba. Valahol mégiscsak ez volt az igazi fĂľzés, az igazi étel, és Ă­gy kerĂźlt az asztalra a legtĂśbb halĂĄszlé és rĂĄntott hal.

Én magam nem vagyok egy halpucolĂłs, plĂĄne fejbevĂĄgĂłs tĂ­pus, valĂłjĂĄban még ebben a levesben is lényegesen tĂśbb volt az Ember kĂśzremĂťkĂśdése, mint az enyém. A chowder szinte bĂĄrmilyen leves lehet, aminek az alapja tej, vagy tejszĂ­n. Létezik ...

Folytatás a blogon ... https://homebisztro.wordpress.com/201...