Chiliszósz (ketchup stílusú)
sponsored links
... olyan maradt, mint volt; szedte a korai gyümölcsöt, rekeszekbe rakta, hullott gyümölcsbõl lekvárt fõzött, megmutatta a vadon növõ gyógynövényeket, és teliholdnál begyûjtötte õket, a lápon fekete áfonyát szedett, a vasúti töltésen szedret, paradicsomból fûszeres ízesítõt, karfiolból savanyúságot készített, levendulás zacskókat varrt álmatlanság ellen, télre erõs paprikát és rozmaringot tett el, hagymát savanyított.
Úgy szerette a költészetet, mint a virágokat: érzéseit csaknem szégyenlõsen rejtette a közömbösség látszata mögé. De a kertje elárulta. A hidegágyások széle körül felfelé tekintõ árvácskák. A futóbabbal összefonódó vadrózsa.
(Joanne Harris: Szederbor)
Van két elbûvölõ kis csilibokrom a déli ablakomban, és nagyon szépen beértek rajtuk a paprikák. Ilyenkor nyáron gyakran eszünk hamburgert, különbözõ tortillás ételeket, gyrost, mert ezek hamar megvannak, nem kell a nagy melegben sokáig a konyhában ténykedni. Ez a szósz kitûnõen illik ezekhez az ételekhez. Majd még augusztus végén-szeptemberben akarok egy másik típusú öntetet, egy fermentáltat is készíteni.
Nagyon jó lett az állaga is, igazán krémes, lágy és sûrû. Ebben a szószban nem annyira a csili íze dominál, inkább csak a csípõssége, viszont olyasféle, mint a ketchup, csak jobb szerintem.?
Nagyon jó lett az állaga is, igazán krémes, lágy és sûrû. Ebben a szószban nem annyira a csili íze dominál, inkább csak a csípõssége, viszont olyasféle, mint a ketchup, csak jobb szerintem.?
(Ez pedig egy ázsiai édes csiliszósz, ez is nagyon finom.)
Hozzávalók:
1, 3 kg kápia paprika tisztítva, csuma nélkül (vagy pritamin, azzal is ugyanolyan jó)
2 nagy marék chilipaprika - ízlés szerint, attól függõen, mennyire csípõsre akarjuk a szószt
70 dkg jó érett paradicsom
35 dkg sárgarépa
4 nagy gerezd fokhagyma
10 dkg salotta hagyma
4 csapott evõkanál világosbarna nádcukor
2 citrom leve
4 evõkanál fehérborecet
4 evõkanál világos szójaszósz
2 csapott teáskanál kakaópor
2 evõkanál hidegen sajtolt repce- vagy szõlõmagolaj
1 liter víz
4 púposabb teáskanál étkezési keményítõ
kb. 2 csapott teáskanál só (elõször inkább kevesebbet adjunk hozzá, kóstoljunk)
A sárgarépát megtisztítottam, karikáztam, és a vízben feltettem fõni. Közben a kápiákat is és a chilit is karikáztam, és hozzáadtam a sárgarépához. Fûszereztem a fent megadottakkal, és fõztem míg megpuhult a répa, a paprika.
Aztán botmixerrel alaposan pürésítettem.
Levettem a tûzrõl és hagytam hûlni kissé (ilyenkor kell a barátnõciket felhívni és csevegni, addig kihûl a cucc ? ?), aztán egy szûrõben alaposan átpasszíroztam.
Visszatettem a tûzre, újra felforraltam, közben kóstoltam. Érdemes ízlelgetni, mert így tudjuk a szánkra alakítani, mennyire legyen édes, savanykás. Végül 1 dl hideg vízben elkevertem a keményítõt, hozzáadtam a rotyogó mártáshoz, és sûrûsödésig kevergettem. Alaposan kimosott, csírátlanított üvegekbe töltöttem, és szárazdunsztban hagytam kihûlni.
Felbontás után hûtõben tartom.
Ez a mennyiség körülbelül 4 kis (erõs pistás) üvegcsényit ad ki. Elég sok paprikahús fennmarad a szitán, de így lesz az állaga tökéletesen sima és krémes.
Nem csak hamburgerhez és más húsételekhez illik, de pácként is mûködik (lásd az elõzõ bejegyzést), sajtokhoz is kitûnõ, sõt, grillezett zöldségekhez is.
Egyébként már nagyon jó és sokféle csilikrémet kapni. Sok õstermelõ van, ehhez kapcsolódóan házi chiliszószfõzõ-manufaktúrák, csak én nem nagyon járok olyan piacokon, ahol õk árulnak.
És hogy miért érdemes csípõspaprikát enni? Ezért is. Meg mert isteni.