Bûnözés

2011-10-06

sponsored links


A bõ olajban sütésnek nem vagyok nagy híve. Szerintem ez a blogbejegyzéseimen is látszik, sehol egy rántott fogás, napraforgóolaj stb. Ennek az olaj-ellenességnek több oka van. Bár tudom, azt mondják, ha elég forró, a bõ olajban sütés esetén nem jut annyi olaj az ételbe, de azért mégis más. Az én gyomromnak sokszor megterhelõ. Ráadásul két fõre macerás is elkészíteni. Különben is, minek, ha a szülõknél átlagban 2 hetente úgyis adódik valami rántott. Mindezen felül, kicsi, amerikai konyhás lakásban bõ olajban sütni... napokig lehet szagolni az olajszagot, amit kifejezetten utálok. Ja és még egy ellenérv: még mikor az albérletemben laktam, egyik este rántott brokkolit készítettem magamnak. És ahogy tettem bele a brokkolit az olajba, az kifröccsent egyenesen a tenyeremre, szép nagy foltban. Nem tudom, mi lehetett a gond. Minden esetre a tenyéren égésfoltból vízhólyagot produkálni nem kis munka, mert ott elég vastag a bõr. Emlékszem, egész éjjel alig tudtam aludni, végül valami lidokain kenõcs segített, mert nem volt más otthon.
Mindezek tükrében ha jól emlkészem, csak egyszer sütõttem bõ olajban, mióta ideköltöztem, annak is már két éve kb. És nem is terveztem, hogy megteszem újra (a rántott dolgokat is inkább sütõben tervezném megsütni, csak nincs hozzá olajspray-em). De nemrég mégis kivételt tettem, méghozzá az egyik barátnõm kedvéért rántott sajtot készítettem. Itt indultam el a lejtõn talán, merthogy tegnap is bûnöztem, mondván, ha ott van már az olaj, olyan mindegy.

A bûnözés tárgya a fasírt lett, ami a levesnek induló vörös lencse fõzelékhez kellett feltétnek. Mivel nem vagyok a tradicionális magyar konyha nagy mûvelõje, persze fasírtot sem nagyon készítettem még.
Épp ezért tapasztalataim: valóban ne friss kenyeret használjunk, hanem legyen kicsit száradt. Sõt, továbbmegyek, ne kenyeret használjunk, fõleg nem szeletekre vágva, max egyben, mert képtelenség kinyomni belõle a fölösleges folyadékot. Nálam legalábbis ez a helyzet állt elõ a friss felszeletelt tejbe áztatott kenyérnél. De nem kell pánikba esni, a zsemlemorzsa mindig segít. :)

Mindezek ellenére sikerül reprofukálni a hagyományos paprikás ízesítésû fasírtot, persze nem a menzás és fõzelékfalós óriás méretben, hanem kis gombócokként. Macerásabb, de ki ne szeretné a panírt rajta? :)

Paprikás sertésfasírt (kb. 25-30 darbahoz) ...

Folytats a blogon ... flamcsi.blogspot.com/2011/10/bunozes....

sponsored links

Keres?s